Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

a báró leköszönt, s az igazgatóságot gróf Cs áky Tivadar vál- 205 lalta el jövőre. A grófnak mi nem tetszettünk , legalább velünk nem akart szerződni, minthogy már előre szerződtető Komlós- 208 s y társaságát. — Köztünk is szakadás állt be, először is majd háromezer forintra gyűlt nyugdíjalapunkat osztották fel. Megyeri, Barth a, Telepi, Páli, Kántorné, stb. egye- 207 sültek, azaz tőlünk elváltak, külön társaságot alkottak, — mi pedig Kolozsvárra mentünk- az 1834-d iki Erdély országgyűlésére. Elváltunk Kassa mindenrendü lakosaitól, kik közt sok derült napot töltöttünk, sajnálattal nyújtotta mindenki kezét, nem tudva látjuk-e valaha egymást. Különös érzet lepett meg, mikor a bárótól búcsúztam , előérzetem súgta — e becsületes embert, ki annyit fáradozott, ki 7000 forintot áldozott csupán nemzetiségből — ezt nem látod többé, sokáig néztünk egymásra, nem szóltunk, egy könycsepp rezgett szemében, némán nyújtotta kezét, s végre „Isten velünk ! !" — s elváltunk ; előérzetem nem csalt — mert három hó múlva a báró szélhüdésben meghalt. Áldás poraira ! 20*8 Az erdélyi urak meghítták társaságunkat a közeledő országgyűlésére, kétezer forint útiköltséget igérve, mit Kolozsvárt meg is kaptunk, de sokra volt szükségünk, mert kezdetben volt ruhatárunk megrongyolott, a mit Kassán szereztünk, azt gróf C s á k y Tódor az uj igazgató mind lefoglalta, mint a vármegye tulajdonát, mi hiába mutattuk elő szerződtetésünket, melynek valódiságáért jót állhatott volna Semsey Lajos, az Abaujmegye által választott és kinevezett választmányi elnök aláírása, de gróf uram furfangos esze kitalálta, mint kelljen megsemmisíteni, azt monda t i. Semsey Lajos csak mint privátember, nem mint a játékszíni választmány elnöke irta alá, s így privátember szerződését nem veheti számba,— hogy tetszik? ide jogtudorok, tanuljatok a gróftól, mint kelljen a fából vizet csavarni. Kolozsvárra megérkezve azonnal hozzáláttunk ruhatárunk készitéséhez, az útiköltségre kapott 2000 frtot átadtuk Pattantyús kereskedőnek, ki ellátott mindennel mi boltjában találtatott,