Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

kényelemmel elülhetett volna mellette, és az asztal körül még tánczolhattak is volna. Rósa esküdt ur volt a gazda, rengett az asztal a sok mindenféle magyaros étel, sült, s tészta-süteménytől, különféle jó borok- s borvizektől; cselédeinket szolgálatunkra kikérte. Nekifogtunk „falatozni," evésnek is beillett, bodorodni kezdett a vendégsereg, barna zenészek húzták a csárdást, végre felköszöntésekre került, puffogtak a pezsgő-üvegek, éltettük egymást, éltettük Rósa gazdánkat, éltettük Torontálmegyét, éltettük Magyarországot, éltettük az egész világot, szétbomlott hirtelen a nagy asztal, tánezteremmé alakult a sátor belseje, húzta a czigány, mi pedig törődött testünket feledve jártuk a három a tánezot kivilágos kivirradtig; sok vendégségben voltam életemben, de ily kedvszottyantó kedélyes mulatságban soha sem. — Végre elszéledtünk, lefeküdtünk, s egypár órai nyugalom után reggeliztünk a fogadóban, szekereink már felpakolva, fizetni akartunk —

„ist alles schon bezahlt"— felelt a fogadós — útnak indultunk az eskütt, és hajdúk kiséretében, s délután beértünk Nagy-Becskerekre, itt a szállások megrendelve lévén, mindenki odavonult, törődött testének nyugalmat adandó. Másnap tisztelgettünk, először is a megyeházánál, itt találtuk együtt mind az urakat és rendeket, — fölkisértek a terembe, színpadunk készen állott, öltözőszobákul a főispáni lak szolgált, a nézőhely párnás székekkel ellátva, egyszóval mind csinosan s kényelemmel. Temesvárról hozatták az operához megkívántató orohestrumot, elkezdettük előadásainkat, a gyűlés alatt, mely 14 napig tartott, mindennap játszottunk , azaz mindennap egyegy operát énekeltünk — kérték, és csak azért, mert Becskereken úgy sem hallhatnak többé operát — így egymásután 14 nap alatt 14 operát adtunk ! oh, boldog operisták ! egy sem volt rekedt!! Ebédre mindennap hivatalos volt az egész személyzet, hol egy, hol más uri házhoz, estve játék után, de mindennap, a nagy fogadóban a fiatalság vendégei valánk, nem hiába tartják a Bánságot a birodalom éléskamrájának, majd agyontömtek bennünket. Elvégezvén előadásainkat tiszta bevételünk összesen kétezer frt. volt, másnap bucsú-ebéd a megyeházánál, hol a honora-