Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)

Bengyel Gábor szinész, később a Nemzeti Színháznak is tagja volt. Előfordul Benkő: Magyar Szinvilág-ban., Benke József, laborfalvi /1781-1855/ szinész lett 1804­ben, 1810-től színigazgató, szinmüfordító, szakiró, később tanár. Laborfalvi Róza /Benke Judit/ apja. Benkő Kálmán /1824-1890/ szinész, a Nemzeti Szinház könyv­tárosa, iró és forditó. Magyar Színvilág c. almanachja hasznos színháztörténeti mii. Berzeviczy Ottó /1812-1843/ szinész, előbb sárosmegyei esküdt. Elesett a szabadságharcban. Berzeviczy Ottóné Zakár Eiiz /+1881/. 1833-ban lépett a szini pályára. Berzeviczyné Ernyes Eliz színésznő, előfordul: Benkő: Magyar Szinvilág-ban. Boér János /1815-1835/ szinész, különösen az erdélyi ré­szeken működött. 3oldcg Lajos 1842-ben Székesfehérvárott Petőfi színésztár­sa, majd 1854-ig a Nemzeti Szinház tagja. Chiabay /Csabay/ Pál /1804-1865/ szinész, színigazgató, mindig jóhirü társulat vezetője. Chiabay /Csabay/ Pálné Szakái Klára./1819-1879/, szinpadi nevén Miskolczi Lilla szinésznő, Csehfalvi Antal szinész és igazgató. Feltehetőd g nála játszott Petőfi 1842-ben a Dunántúlon. Gzakó Győri Endre /1826-1907/ szinész é3 szabadságharcos honvéd, Győrött szinházi zsebkönyvet adott ki. De Cau Mari = De Caux Mimi /1823-1906/ szinésznő, francia emigránsok leszármazottja. Egy társulatban működött Pe­tőfivel 1842-43-ban Székesfehérvárott és Kecskemé­ten. Később gyakran szerepelt külföldön is; a Nemzeti Szinház tagja volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom