Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)
részint utólagos bejegyzésekből áll, amelyekhez az évti-. zedek tivlacából az egykorú feljegyzések adtak támpontot. Âz irísmiivel kapcsolatban mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a feljegyzések közül melyek az eseménnyel egy-, korú és melyek az utólagos kiegészítések vagy betoldások. Bizonyos részeknél maga a szöveg utal az egykoruságra vagy az utólagos beirásra, de vannak részek, amelyekből ez nem derül ki világosan. Kutattunk a napló eredeti kézirata után, de az vagy elveszett vagy lappang valahol, mert az irodalomtörténeti kutatók sem találták. A Petőfikutató Mezősi Károly irta: "Ferenczi Zoltán még ismerte és használta Szuper Károly naplóját, mert megállapította róla: 'van olyan adat Szuper naplójában, mely világosan módositott, s van olyan is, amely későbbi betoldás, az idő nem elég pontos megjelölésével.'" /Petőfi Múzeum, 7. köt. 124»/ Színháztörténeti vonatkozásban is kívánatosabb lett volna a kézirat hasonmás, vagy szöveghű közlése, a későbbi betoldások vagy javitások feltűntetésével. Mivel erre sajnos nincs mód, a szövegkritika adhat támpontot az egykorú bejegyzések és a későbbi betoldások meghatározására. A feljegyzések első lapjai feltétlenül utódlagos emlékezések /születése, első nagyobb utazása, első szinházi élményei, szerződése Fekete Gáborhoz, első fallépése/. 1839 márciusában és májusában valószínűleg a dátumokat és a helyet jegyezte fel, esetleg néhány emlékeztető sort, amit később kiegészített. Ilyen részeket később is bőven találhatunk, s több helyen hosszabb időtartamot fog össze egy-egy dátum alatt /május elején, október havában stb./. 7annak szép számmal bejegyzések, amelyek minden bizonnyal a keltezés napján kerültek feljegyzésre. Pl.: "Sz.-Fehérvár, 1842. január 23. Ma délután négy órakor kisértük ki örök nyugalomra a vidéki színészet egyik jelesebb tagját:
