Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)

Kaposvár, július 99. Tegnap második előadásul «Micban Családi­ját adtuk fényes kiállítással, a mi ismét megtette hatását. Ezután azon iparkodtunk, hogy kitudhassuk, miféle darabbal fogja előadását Hetényi megkezdeni, úgyhogy ha csak lehetséges, az nap mi is ugyanazon darabot adjuk, de megsejtették tervünket s a legnagyobb titokban tartották, sehogy se tudhattuk meg első előadásuk címét, sőt egész esti 9 óráig nem küldték színlapjaikat a nyomdába. De ott leskelődő színlaposztónk azt rögtön hírül adta, hogy Czakó új darab­ját, a «Kalmar és Tengerész»-t akarják adni. s mi e darabot még nem adtuk. Készültünk ugyan rá Siklóson, egy olvasópróbánk is volt belőle, a szerepek rég kézben vannak Nosza rajta! Directorunk bátorít: « Tanuljatok fiúk az egész éjszaka, mutassátok meg, mit tudtok. Reggel jókor próbához fogunk, én magam súgom el a dara­bot, csakhogy mr is ugyanazon darabot adhassuk, a melylyel Hetényi előadásait kezdi». — Úgy is lett. Tanult mindenki egész éjjel; a nyomdában pedig meghagytuk, hogy a mint elkészíti Hetényi színlap­jait a «Kalmar és Tengerész»-ből, csak változtassa át a személyzetünkre és firmánkra, s reggelre készítse el ezt is. Ugy is lett ; reggel a két színlaposztó széthordta a «Kalmar és Tengerész»-ből az egyforma azínlapokat. Erős két próbát tartottunk ma, s este a közönség nagy része hozzánk jött megnézni e kihíresztelt új darabot. Miután mi két előadásunk által megnyertük a közönséget, nálunk tömött ház volt elannyira, hogy színünk deszkaoldalát is ki kellett pusztítanunk, míg Hetényi szín terme alig telt meg félig. A darab is nagyobb hatást nyert nálunk, mert bár nem volt oly jól betanulva mint náluk, de több igyekezettel és élénkséggel adtuk. Miután helyisé­günk kicsinynek bizonyult Gfaál Lojzi s több pártfogó segítségével egy nagy színkört csináltattunk a sétatéren. Robotban hordják a polgárok a zöld gályákat s a megyeházi rabok vannak kirendelve a munkára, hogy holnapra készen legyünk. Kaposvár, július 30. Ma összes társaimmal összevesztem, ők ugyanis azt hivén. hogy Czindery főispán bevonulása alkalmából tartandó ihuminatiók miatt ma este nem leszen jövedelmünk : nem akartak sem próbálni, sem játszani. Estig meggondolták magukat s előadtuk a « Földszint és Lebuj » című darabot, még pedig egy ugyanazon este kétszer egymásután Kétszer azért, mivel a nézők közöl sok csak akkor jött, mikor már rövid előadásunk vége felé járt, de legvégéig jött-ment a közönség, és bizony előadhattuk volna harmadszor is. Előrántottunk volna valamely kis darabot, de sétáló színészeink nem néztek felénk sem, és nem volt kellékünk sem kéz­nél. Miután 300 frt körűi volt pénztári bevételünk, fényes elégtételt kaptam a délelőtti ócsárlásokért. Kaposvár, július 31. Ma kettőt játsztunk egy nap és szinte elvesztettük vele a kinyert pártfogást, mert hat órára lévén künn a színkörben a játék kezdete kihirdetve a ma installált főispán tisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom