Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)

ben, — mint Rousseau Baronhoz irt t léteiében állítja — *s inás nagy bölcsek , — némelly színjátszóknak művészi tehetségei szem* betűnőleg fejlettek ki ; — ha nézőjüknek ártatlan, tiszta, érzékeny *s részrehajlás nélkül való részvételét 's bírálását tapasztalják a* józan gondolkozású "s igyekező művészek abban találják egyedül fáradozásuk* jutalmát* Szembe szál Innak az állapot jókat szennyező balitéletckkel , 's édes öröm' meggyőződésével hiszik: hogy a' hon'javára vannak ők állások

1 pontján. Valóban ezen érdemes Pártfogók' közönsége — a' többek közit „Max

vil Robert^ vagy az ember gyiiloles megbánás" előadásában — mint Lessing megjegyzette , —a'játék színieteket elfelejtő, "s nem emlékezett másnap arról, ha valiyon Mai/tannak vikszolt stiblije , **agy magyar csizmája ; — feleségének ój divat szerinti musclin ruhája, vagy közönséges perkai minden napi öltözete volt é ?— de a' játék* foglalatját talon még mai napig is tudjak ! —