Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)

Bhédey-ház. E kolozsvári grófi palota báltermében tartották az eisó magyar nyelvű" színielőadást a városban. 1813-ban tulajdonosai a németek számára játszószínné alakíttatták át. Âz épület még ma is áll. Rhédey Lajos gr. (1763-1831). Főispán, cs. és kir. kamarás, mecénás, aki 1794-b en 1000 Rh forintot ajánlott fel az első színtársulat felsegítésére. 1819-ben a nagyváradi Rhédey-kertst, melyben a XX, sz. elején színház is működött, a városnak ajándékozta. 1799-ben Kolozsvárott előadták hét részes alkalmi színmüvét. Rondella. Kerek bástyatorony volt, kb. a mai Régiposta utca "és Petőfi tér sarkán. 1774-ben alakították át színházzá. 1812-től 1815-ig játszottak benne a magyar színészek. 1815ben lebontották. Rousseau, Jean-Jacques (1712-1778), Francia író, plebejus forradalmár gondolkodó, deista filozófus, pedagógus és zeneszerző. Főbb müvei: Társadalmi szerződés, Emile, üj Héloise, Vallomások. Rózsa Márton (?-?). Színész. A Kelemen-féle társulat tagija 17«U-tol l7»5-ig. Egy ideig a társulat pénzügyeit is intézte. Rundella, 1. Rondella. Ruzitaka József (1775 k.-?). Zeneszerző. 1820 körül került a kolozsvári társulathoz. Az első magyar opera, a Béla futása szerzőbe. (Bem. Kolozsvár, 1822. dec. 26.) Kemény Simon c. operaját 1822-ben adták Kolozsvárott. 1823-24 táján Olaszországba utazott, attól kezdve nincsenek róla adatok. Sándorfy (Sándorffi) József (1767-1824). Orvos, a nagyváradi színészet mecénása. Varadon színházat építtetett. 1814től 1824-ig a debreceni színházat bérelte. Ekkor kezdődött a debreceni és nagyváradi színészet szorosabb kapcsolata. Sáska János (?-?). Színész. Kolozsvárott kezdte pályáját 1792-ben. ő is eljött a társulattal Debrecenbe, 1807-ben Pesten is fellépett.