Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)

Grimm, Fedor (1783-1837). Német színész, színigazgató, évekig a pesti német színház igazgatója. 1837-ben felkínálták neki a Pesti Magyar Szinház igazgatását, de nem fogadta el. Gúlátsy Antal (?-?). Táblabíró. A debreceni színészet áldozatkész mecénása. Saját költségén építtetett színházat, midőn a régi leégett. 1811-14ig bérelte a debreceni színházat . Hacker-szála. A régi Országúton, a mai Tanács körút 7. sz. alatt állott az az egyemeletes épület, amely tulajdonosáról kapta a nevét. Ennek báltermét Vida László színházteremmé alakíttatta át társulata számára, 1809. febr. 24-től 1812. febr. 19-ig játszott benne a második pesti magyar színtársulat. Az épületet 1966-ban lebontották. Hol

laky Antal (?-1853). Főkormányszéki titoknok, majd tanácsos. 18ií3-ban a kolozsvári színházat bérelte és igazgatta. Színmüforditásai ismeretesek. Horváth Dániel, Petricheviph (1770-1842). író, színigazgató. 1811-ben tagja volt a kolozsvári színház építő bizottságának. 1813-ban átvette a társulat vezetését. 1821. márc. 11-én a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásán az ő fordításában játszották Korner Zrínyijét. 1824-26-ban az áj színház intendása volt. Eredeti müvek és drámafordítások maradtak utána. Horváth József (?-1830). Színész, rendező, majd színigazba tó. Jelentősebb állomáshelyei: Kolozsvár, Debrecen és Székesfehérvár. 1824-től KomlósSyval Székesfehérvárott volt társigazgató. Ismertek színműiordítása!. Hunyadi Sámuel (?-?). Színész, 1794-95-ben a kolozsvári társulat tagja volt. Jancsó Pál ( 1761Î-1845). Színész. Az első magyar komikus. 1792-ben lett az első magyar erdélyi színtársulat tagja Kolozsvárott. Erdélyt csak a vendégszereplések alkalmával hagyta el. 1836-ban visszavonult a színpadtól. Nevezetesebb szerepei: Kalb (Schiller: Ármány és szerelem), Köppencs (Simái: Igazházi). Járdos Anna Mária (7-1806). Színésznő. Kitunó tragika volt. Láng Ádám színesznek volt a felesége.