Könyves Máté: Játékszíni koszorú (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 1., Budapest, 1973)

ban feleségül ment Déry István színészhez, de nem sokáig éltek együtt. A pesti társulat kényszerű 1815-ös távozása után az ország nagyobb városaiban lépett fel. 1823-ban Ko­lozsvárott nagy része volt az opera megteremtésében. 1828­t<5l 1837-ig Kassán játszott, ekkor volt művészete csúcsán. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz szerződött, de csakhamar visszament vidékre. 1847-ben visszavonult a színpadtól. A kor kényszerítő szokása szerint szinte valamennyi szerep­körben fellépett, de legnagyobb sikereit énekes szubrett­ként aratta. Élete végén megírta visszaemlékezéseit, ame­lyek nemcsak a színháztörténet értékes forrásai, hanem él­vezetes olvasmányul is szolgálnak. Első teljes kiadását Bayer József rendezte sajtó alá 1900— ban. Döbrentei Gábor ( 1785-1851). író, színigazgató. 1833-ban Fay Andrással együtt igazgatta a budai társulatot. Fáy 1834­es lemondása után 1835-1^ egyedül vezette a társaságot. Nagy érdemei voltak a budai társulat, s a Pesti Magyar Színház együttesének megszervezésében. Fáyval együtt készítette A magyar játékszíni igazgatásnak módja iránt c. munkát, amely a Nemzeti Színház ügyviteli rendjének lett az alapja. Szí­nészet! törvényei magját képezték a Nemzeti Színház törvé­nyeinek. Elsőnek szervezte meg a rendezői intézményt. Duna-parti nyári játékszín 1. Reischl-bódé. Ecsedy Jozefa (1795-1827). Színésznő. Énekes szerepekben je­leskedett. Különböző társulatokkal bejárta az országot. Pály Elek színész, igazgatónak volt a felesége. Éder Qyörgy (1788-?). Színész, színigazgató. A vándor színé— szet korának az az igazgatója, aki szívesen foglalkozott a fiatalabb színésznemzedek nevelésével is. Saját darabjaival és fordításaival jelentősen gyarapította társulatának műso­rát. Működésének fontosabb színhelyei: Szabadka, Debre­cen, Nagyvárad, Miskolc, Kassa. Embergyűlölés és megbánás. Színmű 5 felv. Irta: August von Kotzebue. Endrődy János (1756-1824). Piarista pap, tanár, író és szinháztörténósz. Sokat dolgozott az első magyar színtársu­lat számára. A magyar játékszín, Buda 1792-94. cíigen kiadta a társaság műsorának jelentősebb színmüveit. E gyűjtemény első három kötetének bevezetésében megírta a Kelemen-féle társulat történetét. Ez az első magyar színháztörténeti kí­sérlet. rvri

Next

/
Oldalképek
Tartalom