Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)
I. fejezet - 1. A városligeti artistaműsorok múltja
szorosabban összekapcsolják a fővárossal.Kossuth 1841-ben sugárutat javasol létesiteni (a későbbi Andrássy, most Népköztársaság utja). Táncsics Mihály csatornáikat tervez a Dunától idáig, melyen hajók is közlekednének, öntözve, vizzel látva el a köztes területeket. (4) A Liget élete azonban haladt a maga utján. A város különböző részein (Városmajor, Zugliget, Hűvösvölgy, Hermina tér, Beleznay-kert, Lánchid pesti feljárója stb.) felállitott mutatványos sátrak, cirkuszok lassan kiszorultak és ujabb helyet kerestek. 1838-ban Wexlehner Sebestyén megnyitotta a Ligetben az első mutatványos bódét, ebben egy tűznyelő produkálta magát. 1844-ben Tomala Ferdinánd mülapkereskedő József nádor fiatalon elhunyt leánya, Hermina főhercegnő sirja fölé kápolna épitését kezdeményezte és ezért jótékony célú hangversenyeket rendezett. A következő évben a Hermina-mezőn tartott hangversenyen mintegy harmincezer ember vett részt. Az ünnepi műsor - mint a sajtó tudósit - odavonzotta a mutatványosokat, bucsusokat, de táncosok, bohócok és csepűrágók is szórakoztatták a látogatókat. 1866-ban néhány lelkes tudós munkálkodása révén a Liget északnyugati részén megvalósul a pesti állatkert, melynek létrejöttében segítséget nyújt a közönség is, állatok adományozásával, munkával. "Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Muzeum érdemes direktora, Rómer Flóris, Rottenbiller Lipót, Szabó József állatkert alapitásán buzgólkodtak. Gerenday József professzor ur már gyűjtögette is a ritkább hazai példányokat az Üllői uti botanikuskertben, Xantus János Mexikóban szedte össze az exotikus fajtákat. 1865 nyarán megalakult az 'Állatkerti részvénytársulat'. Harmincegy holdat és hatszáz négyszögölet vettek használatba a Városliget északnyugati részében, az Aréna ut mentén... Szinte nemzeti üggyé vált támogatni az ismeretterjesztésre és mulattatásra alakult tudományos vállalkozást. Innen is onna n is
