Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

I. fejezet - 1. A városligeti artistaműsorok múltja

I. fejezet 1« A városligeti artistamüsorok múltja A terület,ahol a jelenlegi Fővárosi Nagycirkusz áll, érdekes és változatos múltra tekinthet vissza.A Duna hordalékából, lerakódásaiból emelkedő homokdombok, a hajdan mocsaras, vízinövényekkel gazdagon fedett talaj a magyar történelem számos eseményének volt tanuja. Itt állott Mátyás üdülő kastélya és reneszánsz vadaskertje; olasz mesterei parkká szeliditették a zord természetet. Valószinü az is, hogy a Budát ostromló török hadak ugyancsak errefelé táboroztak. A XVI. és XVIII. században a vidék elhagyottá vált, fái, bokrai tönkrementek, a termőtalajt elhordta a szél és több mint két évszázadon át csak sivó homokot, gyér bokrokat láthatott a véletlenül idetévedő utas. (l)

x Mária Terézia királynő, aki a természetes erdők védelmét elrendelte, gondolt arra, hogy ezt a területet is hasznositani kellene. Akkor Stadtwäldchennek, Városerdőnek, később Uj-Városerdőnek nevezték és a pesti polgárok vasárnaponként üdülésre használták. Boráros János pesti polgármester 1795-ben zöldvendéglő épitését engedélyezte itt, aholis zene és tánc szórakoztatta a látogatókat. 1802-ben arról tudós

it a sajtó, hogy lóversenyt rendeztek a Ligetben. "Pár nappal ezelőtt a közönség egy egész uj látványosságban gyönyörködhetett. A lótenyésztés fellenditéséx A zárójeles számok a Függelékben közölt forrásokra utalnak. - 6 -