Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

1934-ben a már akkor gazdag kocsmáros érdeklődni kezdett a cirkuszi vállalkozás iránt. Első próbálkozásképpen bérbe vette az éppen üresen álló Néparénát (volt Barokaldi Cirkusz) és a nyári hónapokra érdekes, olcsó látnivalókat szervezett. A Néparénában bemutatott műsor varieté volt. Szinvonalas magyar artistaszámokból (többek között: 2 Atlas szalonakrobaták, Dubszky gladiátor, Hungária lábakrobata csoport stb.), tánc produkciókból, varieté látványosságokból (pl. Borszéki nőimitátor) és bohócokból tevődött össze. Fényes ebben a műsorban léptette fel Sándor Stefit, az első énekes magyar bohócnőt. A műsort Ízlésesen szcenirozták, szerves revükeretbe foglalták ("vizi és fényjátékok"), igy határozottan kiemelkedett a városligeti átlagból. Ujat hozott a megszokott artistamüsorok között. Még egy erényük volt ezeknek az előadásoknak, az, hogy olcsón, az egyszerű nézők számára elérhető áron kerültek bemutatásra. (A jegyárak husz fillértől egy pengő husz fillérig terjedtek.) A Néparéna akkor naponta négy előadást, vasárnap és ünnepnap pedig hat előadást tartott. Ezt ugy érte el, hogy két csoport artista és szinész lépett fel, napi kettő, illetve három előadáson. (10) Jellemző volt Fényes jó üzleti érzékére, körültekintésére, hogy 1934-ben, amikor a nyáron üresen álló Városi Cirkuszban a Vigszinház előadta a Cirkuszhercegn

ő cimü cirkuszi revüt, akkor ő, aki ismerte a Barokaldi Cirkusz hagyományait, a Néparénában gyermekek részére a Cirkusz kis csillag

a cimen előadásokat szervezett és azokat az egész szezonban műsoron tartotta. Ez a sikeres gyermekrevü (mely ugyancsak olcsó árakon volt megtekinthető) artisták és szinészek fellépésével mesecselekményt adott elő (alcim: Jelenet Boldogországba

n és a mai Csimm-B"mm cirkusz ősét testesítette meg. - 37 -