Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 1. Uj bérlők, új műsorok (1919-1933)

sőbb, 1945-49 között Göndör Miklóssal együtt bérelte az FNC-t.) Beketow Sándor és Árvay, néhány évi működésűk során a műsorokat tovább tolták a revüsités irányába. Erdemük, hogy igyekeztek nagy nemzetközi attrakciókat beszerezni (pl. a Rivels bohóccsoportot), törekedtek a magyar artisták megfelelő számú felléptetésére. Ami addig soha nem fordult elő a Városi Cirkusz műsorában, 1953-ban egyszerre hat magyar számot is léptettek fel (Zoli bohóc,Dubszky lovas akrobata, 2 Heros akrobaták, Beketow Sándor lóidomitás, Vidos Jenő humoros konferansz, Mosca bohóc jelenete) . A gazdasági helyzet azonban ebben az időben tovább romlott, a Ligetbe járó tömegek nagy része munkanélkülivé vált. Ez a kedvezőtlen körülmény a Beketow-családot néhány év alatt végleg fizetésképtelenné tette, igy 1934ben a cirkusz bérletét visszaadták a fővárosnak. 1934 évadjának végén uj bérleti pályázatot hirdettem.. Mivel nem akadt megfelelő hazai vállalkozó, a bérletet egy német cirkusz igazgató, Busch Alfréd nyerte el. (6) A Busch Cirkusz budapesti szereplése a hagyományos német cirkuszművész

et jegyében kezdődött. Megfelelő reklámozás után (ez kiterjedt a cirkusz épületének uj dekorációjára is) mutatta be Busch uj műsorát 1935 április végén. Ebben az előadásban az összes artisták - kivéve Gerardot és társait, a bohócokat - németek voltak. Műfaji szempontból vérbeli állatcirkuszt láthatott a közönség, vadállat produkciókkal, szeliditett elefántokkal. Szerepelt három lovasszám; az akrobatikát ugródeszka, perzs, valamint kerékpár produkció képviselte. Fellépett az előadáson illuzionista varázsló is. (7) A közönség érdeklődése erre a müfajszerü előadásra nem volt eléggé nagy. A cirkusz általában félházakkal játszott, a bevétel pedig nem tudta fedezni a kiadásokat,