Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

I. fejezet - 2. A Wulff (később Városi) Cirkusz megalapí-tása. Első műsora és élete

döntetlen volt. Wulff hozta Pestre ezt a szokást, később több magyar vándortársulat is átvette. Hires birkózó cirkuszunk volt a Czája Cirkusz. Wulff 1892-ben óriási reklámmal ind

it egy bizonyos Masson nevü erőmüvészt. (Marseille bikája - hirdetik a plakátok.) Legyőzője 500 forintot nyerhet. A sorozat második bajnoka Robinetti olasz birkózó, kinek legyőzése esetén 500 forint nyerhető. Végül egy Boyer nevü belga erőművész következett. Az ő kétvállra fektetése esetén kereken ezer forint ütötte a győztes markát. Nem tudjuk, milyen kimenetelűek voltak ezek a viadalok, azonban a jelentésekből kiderül, hogy nem növekedett a látogatottság. Ebből Wulff hamarosan levonta a tanulságot és egy kinálkozó alkalmat megragadva, az egész üzletet - jogot és épületet - eladta az Állat- és Növénykert fit.-nek (1895), A birkózás és más hasonló látványosságok ebben az időben nem idegenek a polgári cirkusz műsorától. Gyakori az előadás második részében bemutatott pantomim-játék, mely ugyancsak ősrégi cirkuszi hagyomány. Ha a többi, ez időben Pesten tevékenykedő cirkusz társulatok műsorait vizsgáljuk, megállapítható, hogy műsorszerkezetileg nem volt eltérés a Wulff-féle előadások és mások között. (Kivétel a Barokaldi Cirkusz kisebb igényű és főleg gyermekek részére szervezett előadása.) A nyolcvanas-kilencvenes években dolgozott Pesten Krembser Ágoston lovardája (a Váci körút és az Alkotmány tér szögletében). Ott, a kb. harminc számból álló "fényesének hirdetett artistaműsor mellett jutalomjátékok, lovasversenyek urlovasokkal (főleg mágnások és hölgyek), kinai népünnepély, birkózó versenyek (pesti kocsisok és molnárok részvételével), női zenekarok, bohóc olimpiák szerepeltek. Ezeket a műsorokat még vonzóbbá kivánták tenni az időnkénti tárgysorsjátékok, ahol hizott sertést és más jutalmakat nyerhetett a közönség. (19) Más cirku- 16 -