Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

I. fejezet - 1. A városligeti artistaműsorok múltja

tára. A közelben Fényes Mártonné plasztikonja szigorúan csak felnőtteknek, majd Helfgott bácsi, 'az első amerikai gyorsfotografus' műterme csábitja a sétálókat." (7) Jókai Mór, Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képbe

n (8) cimü munkájában még a szegényes Barokaidi-arénáról beszél, ahol rozoga kerités mögött tizkrajcáros produkciót láthatott a "nagyérdemű" közönség, de a rongyos pokrócot hamarosan elhajitották és az uj deszkasátorban, ha nem is világvárosi, de igényesebb artistaprodukciókat mutattak be, lovakkal, kisállatokkal, egyre jobb számokat produkáló magyar és külföldi artistákkal. Barokaldi akkori kis cirkusza nélkül nem alakult volna ki a magyar artisták első generációja, mert a szétszórt vidéki vándortársulatok, puszticirozó menazsériák szinvonala nem serkentette jobb mutatványokra a magyar akrobatákat és más cirkuszi embereket. (9) Barokaldi cirkusza volt a Pesten állandóan megtelepedett artista porond őse. Deszkasátra harminc éven át kedvence volt a pesti gyermekeknek, később mint Nép-aréna, Jancsi-aréna fennállt egészen 1938-ig, ekkor a főváros tanácsa lebontatta. A Wulff Ede kezdeményezéséből épitett Wulff Cirkusz (később Városi,ma Fővárosi Nagycirkusz) nem azonos Barokaldi épületével, mert utóbbi az 1880-as évek végén, az Állatkert területén épült fel. A XIX. század hetvenes és nyolcvanas évei a kiegyezés utáni Magyarországon lehetőségeket teremtettek a ligeti mutatványosok és különböző artisták részére. A rohamos városiasodás, a vasutvonalak gyors ütemű megépülése, a gyárak telepitése szolgáltatta a közönség tömegeit, akiket érdekelt a cirkuszi előadás. A lehetőségek adva voltak, több állandó jellegű, városi igényeket általában kielégítő cirkuszépület felállitásához. Azonban, ahogy a Városligetből nem lett Nemzeti Park, ugy a városligeti cirkuszból sem lehetett a korábbi időkben európai igényeknek megfelelő Városi Cirkusz. - 10 -