Cenner Mihály: Magyar színészportrék II. rész: Festmények, szobrok, domborművek a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 18., Budapest, 1966)

Bevezető

Déryné Leyboldról nem tesz említést, hanem azért sem,mert Déryné 1837-ben nem járt Bécsben s Leybold magyarországi tartózkodásáról sincs semmi adatunk. S mindettől eltekintve, a kép nem hasonlit Déryné hitelesen ismert arcára. Tekintve, hogy a kép részletes publikálását a Miskolci Herman Ottó Múzeum fenntartotta magának, e helyen a képről csak emlitést teszünk, s annak publikálása után alkalmat fogunk keresni a tüzetes elemzésre, az érvek és ellenérvek kifejtésére. A grafikai anyag ismertetésében az 1890. évi színháztörténeti kiállitás katalógusára hivatkozva közöltük Benedek Lajos kortársairól és úttörő pályatársairól készült rajzait. Ezeket a rajzokat kutatásaink során megtaláltuk az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán, a festményekkel együtt raktározva. Végül ugyancsak a grafikai tanulmányunkkal kapcsolatban emiitjük meg,hogy akkor kétségeink támadtak RipplRónai Józsefnek Márkus Emiliáról készült pasztell-képe körül. Ismerjük ugyanis a Márkus család tulajdonában lévő képet s találtunk a Vasárnapi Újság 1894. évi 49. számában egy fotónyomatot, amelyen a kép cime (Dianora de Bárdi) az ismert kép világos feliratával ellentétben, sötét tónusú szöveggel látható. Ugyanakkor megtaláltuk Ernst Lajos történeti gyűjteményének katalógusában is a képet, amely méretre egyezett az általunk ismerttel. Feltételeztük, hogy: a nyomat sötét felirása a nyomdatechnika játéka, vagy két példányban készült a kép, a felirat tónusának különbözőségével. Ez utóbbi eset mellett szólt az a körülmény, hogy tudomásunk szerint a kép mindig az ábrázolt tulajdonában volt. Feltevésünket igazolta egy véletlen bejelentés: megvásárlásra kínálták Rippl-Rónai Józsefnek Márkus Emiliáról készült pasztell képét. A kép Csathó Kálmán tulajdonában volt, hagyatékából örököse a Nemzeti Galériába vitte megbecsült

etni, ott az eredetisé-