Cenner Mihály: Magyar színészportrék II. rész: Festmények, szobrok, domborművek a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 18., Budapest, 1966)

Bevezető

Miklósnak tulajdonított Lendvayné arcképpel, (szerintünk nem Barabás a festő< erről bővebben lásd a szerzőnek Lendvayné ikonográfia.1a c. kéziratban lévő tanulmányát) a stilus hasonlósága, sőt az arc hasonlósága is szembetűnő. Óvakodunk elhamarkodott véleményt nyilvánítani Lendvayné mellett, de abban biztosak vagyunk, hogy a festmény nem Dérynét ábrázolja. Egyébként Déryné Napló

jában sem található utalás ebben az időben és ebben a szerepben készült arcképére. A Nemzeti Galériában található és korszakunkra vonatkozó szinészportrék száma elszomoritóan kevés. Talán az az oka ennek, hogy a szinészportrék nem tartoztak a "nagy" müvek közé, s a szinész - anyagi okokból - többnyire nem a legkvalitásosabb festővel készíttette portréját, tisztelet a kivételnek, mint pl. Barabás Miklós vagy Telepy Károly. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában viszont szép számú és művészi kivitelű szinészportrét találtunk. Barabás Miklós nagy vászna Schodelnét Szilágyi Erzsébet szerepében ábrázolja, a Barabásra jellemző aprólékos anyagszerüséggel. Kovács Mihály jól sikerült, nagyméretű Hollósy Kornélia magyar diszruhás képe és Telepy Károlynak Hegedüsné Bodenburg Lináról készült bájos festménye a gyűjtemény legszebb darabjai. Korszakunkhoz kell sorolnunk Kassai Vidor színésznek 42 lapból álló, 86 szinészt és szinésznőt ábrázoló képsorozatát, annak ellenére, hogy azok 1900 és 1905 között készültek. A képek nagy részének jelenlegi helye ismeretlen, egy részük bizonyosan elpusztult, más részük lappang, de a teljes sorozat ismeretes, mert Kassai a festményeiről együttesen fényképet készíttetett és a 42 festményt ábrázoló fénykép szerző tulajdonában van. A kép hátlapjára Kassai Vidor a következő szöveget irta: "Ez a 42 lapból álló, 86 szinmüvészt és művésznőt ábrázoló kép-