Cenner Mihály: Magyar színészportrék II. rész: Festmények, szobrok, domborművek a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 18., Budapest, 1966)

Bevezető

és felirattal ellátott kőrajz igazolja. Vagy: "Lendvay Mártonné, Hivatal Anikó mint pásztorlány, Jakobey Károly olajfestménye," A képen ajánlás: "Marczi komácskámnak "baráti emlékül Jakobey Károly." Még mielőtt a festményt láttuk volna, kétségbe vontuk az ábrázoltra vonatkozó megállapítást és azonnal ifjabb Lendvayné Fáncsy Ilkára gyanakodtunk. A következtetés jelen esetben elég egyszerű: Jakobey festő 1825-ben született, az idősebb Lendvay 1807-ben. A 18 év korkülönbség kizárja a fenti bizalmaskodó megszólítást. Ifjabb Lendvay viszont 5 évvel fiatalabb volt a festőnél s igy érthető és indokolt az ajánlás. A kép megtekintésekor gyanúnk beigazolódott, az ifj. Lendvayné Fáncsy Ilkát ábrázolja. A Színháztörténeti Osztályon őrzött portrék között nagy számmal találhatók Felek! Miklós és Felekiné Munkácsy Flóra portréi, a férfi szalonruhában kitüntetéssel, felesége jelmeznek is beillő különféle díszes ruhában. Mellettük egy sor jellegtelen szinészportré. A szerepesek között különösen két festmény érdekes: szinpadi jelenetet ábrázoló kép, kanapén ülő, egymással szembeforduló férfi és nőalak, előbbi lábánál, utóbbi kezében álarc. A háttér fogadószoba (szalon) részlet. A kis méretű festmény hátoldalán olvasható: "Megyery barát-uramnak nálunk volt jeles actor Functiojáról az "Póruljárt szerelmesed-ben.Várad, 183/8/. Balogh István." Ilyen cimü darab az eddig ismert források alapjánez időben nem ismeretes, a nagyváradi műsor kutatása folyamatban van s remélhető, hogy mielőbb fény derül Megyeri egyetlen fennmaradt szerepes képének adataira. A hátiraton az évszám nem olvasható tisztán, az 1838 utolsó számjegyére csak következtethetünk. A festmény egyébként műkedvelő festő keze nyomát viseli magán, de ez színháztörténeti értékét egyáltalán nem csökkenti, sőt a jóindulatú műkedvelőt nem kötelezte a hivatásos arcképfestők számára előírásos idealizálás.