Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Egyesületi jog, egyesületek alakítása és hatósági felügyelete

zák, utána pedig az illetékes szakminiszterekhez intézkedésre felterjesztik. A korlátozások 1923-han tetőződtek, amikor a belügyminiszter a csupán tisztikarral rendelkező, de külön szervezettel és helyiséggel nem biró un. asztaltársaságokat is, akár közművelődési, vagy más célokat szolgáltak, az 13 egyesületi jogszabályok körébe vonta. 1937-ben az egyesületek fokozottabb ellenőrzésére kiadott belügyminiszteri rendelet az uj egyesületek alapitó tagjainak már korábban bevezetett kimutatásához megköveteli, hogy a vezetőségi tagok személyében történő bármi változást a törvényhatóság első tisztviselőjének /polgármester/, Budapesten a kerületi elöljáróságnak is bejelentsék. Egyidejűleg az egyesületek felülvizsgálatáról, a felesleges /azonos célú működést kifejtő/ egyesületek megszüntetéséről intézkedik, ami a kulturális egyesületeket is érintette.

14

, 1938-ban az egyesülési szabadsággal elkövetett viszszaélések megtorlásáról külön törvény intézkedik.

1^* 1939ben pedig a honvédelmi törvény tartalmaz további szigorításokat. A minisztérium uj egyesület alakitását állambiztonsági okokból megtilthatja, a meglévő egyesületek működését az egyébként fennálló jogszabályokra tekintet nélkül korlátozhatja, vagy fel is függesztheti. Az 1939-1941. évi rendeletek az egyesülési jog még további háborús korlátozáséiról, uj egyesületek alakításának megtiltásáról, egyes 16 gazdasági ós háborús érdekű kivételekről szólnak. Közművelődési, művészeti, szinügyi társulásokra külön megemlítendő a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1873. évi rendelete, amelyben felhívta a törvényhatóságokat, hogy területükön a tudományos és művészeti célú egyletek és muzeumok alakulását támogassák. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kezdeményezések erkölcsi támogatását kilátásba helyezte, minthogy az alakítandó kulturális - 81 -