Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Színügyi adózás, törvényhatósági községi adók és hatósági díjak

1897-1903-ig a helyi dijak számvevőségi nyilvántartásai tételesen tartalmazzák. A vigalmi adó tételes számfejtökön.yvei az 1921-1930. évekről szólna

k és külön névmutatójuk van.

11

. További források a fővárosi tanács, később a polgármester pénzügyi osztályának irata

i /I927-1933. évi hiányai kivételével/: 1918-tól legjelentősebb források a vigalmi adókra vonatkozóan. A vigalmi adó átalányösszegben való megállapitása és elszámolása miatt ugyanis több szinháznál a havi és évi bevétel adatait egy-egy itt található ügyirat öt évre terjedően is tartalmazza. Kutatásuk az ügyosztályi tárgymutatók szinházfejezeté

n kivül a VI. pénzügyi ügyosztály tárgymutató fejezetében i

s ajánlatos. A pénzügyi osztály 1918 előtti iratai a színházakról keveset mondanak, inkább a szinházon kívüli előadásoknak a rendőrség által beszedett dijai és az elengedésükért beadott kérelmek elintézése ad számottevő adatot a közművelődés

i. közjótékonysági ügyosztályok irataiban

. Ezek kutatásait egyes szinésznevek szerint ajánljuk az ügyosztályi névmutatókban, egyesületek rendezvényeinél pedig a tárgymutatókban. A legrészletesebb gazdaságtörténeti források a főváros saját kezelésű színházaira, és azok bérleteire vonatkozna

k. Különösen a bérleti differenciák, elszámolások, ellenőrzések hagytak időnként a szinházak üzemgazdaságára vonatkozóan jelentős anyagot. Kutathatók az ügyosztályok és szinházi irattár emiitett iratain kivül 1931-től a főváros gazdálkodásának ellenőrzését végző Fővárosi Számszék irataiban. Kutatásukat tematikai csoportositásu feltáró lapok is megkönnyítik. Leg kell emliteni Budapest főváros közigazgatási bizottsága adóügyi albizottságának iratai

t. Ezek az adókivetések elleni fellebbezésekre elvétve érdemi forrásokat adnak. Iratai 1904-től maradtak. Van névmutatójuk. Készültek - 73 -