Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Rendőrségi játszási engedély, kabaréengedély, cenzúra

ként csak két, szinházi előadásra nem alkalmas, legfeljebb 3/4 óráig tartó egyfelvonásos darab vagy daljáték volt előadható, dalcsarnokokban csak olyan két, hasonló jellegű darab vagy daljáték, amelyben legfeljebb három személy szerepelt. Az előadás este 8-12 óra közt volt tartható, hacsak délutáni előadásra is külön engedélyt nem váltottak. Mulatók stb. helyiségeire a játszási engedélyt a kerületi elöljáróságok által kiadott használhatósági engedély alapján ugyancsak a fővárosi rendőrség adhatta. E rendelkezések alapján került aztán Budapesten a kabaré játszási engedélyeinek kiadása az államrendőrség kizárólagos hatáskörébe. Bár amint később az emiitett szinházi törvény tervezetében rámutattak, a kabaré is szinházi előadás és sem mulatónak, sem dalcsarnoknak, sem látványos vagy mutatványos helynek nem tekinthető, melyek kizárólagos engedélyezése tartozott a rendőrség hatáskörébe. A főváros szinügyi bizottsága 1926-ban javasolta, hogy rendőrségi kabaréengedély mellett, ezek a szinházak egész estét betöltő darabot is előadhassanak. Az 1930-as években a kabaré szinháznyitási engedélyét is a főváros polgármesterének hatáskörében látjuk. Kabaréelőadások és szinházon kivüli színielőadások adatait a rendőrség által beszedett fővárosi dijak átutalásai, elszámolásai kapcsán, vagy helyhatósági dijak elengedésére irányuló kérelmekben s adóügyekben találjuk a fővárosi törvényhatóság közigazgatásában. Vonatkozó forrásaik leirását későbbi fejezetünk tartalmazza. A Fővárosi Levéltár forrásai a rendőrségi engedélyeket illetően tehát gyér adatokat tartalmaznak. A rendőrség szinházügyére fő forrásanyag a belügyminisztérium levéltára /Országos Levéltár/. - 46 -