Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Rendőrségi játszási engedély, kabaréengedély, cenzúra

Mulatók, dalcsarnokok, hangversenyek stb. előadásai rendőrségi engedélyezéséről az 1881. évi rendőrségi törvény a dijak vonatkozásában előbbieknek megfelelően intézkedik. Később a hangversenyek, mutatványok stb. előadások engedélyezése tárgyában országosan kiadott 1901. évi belügyminiszteri körrendelet intézkedik. Budapesten a már 21 fennálló szabályok maradtak érvényben. * Az összes nyilvános előadások rendezéséhez az államrendőrség főkapitányának engedélye volt szükséges. Az 1881. évi törvény a fővárosi államrendőrséget felruházza a közrendnek fenntartására teendő intézkedések foganatositásával; rendelkezései ellen a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni. A későbbiekben kiadott további rendeletek előirásai szerint a rendőrhatóságok kötelesek mindennemű nyilvános szini- vagy egyéb előadást erkölcsrendészeti szempontból ellenőrizni és megakadályozni, hogy olyan darabot adjanak elő, amely a jó erkölcsökbe ütközik. Végül az 1919. december 31-én kelt és a rendőrség ügyintéző hatásköréről kiadott belügyminiszteri rendelet is megismétli a nyilvános színielőadások engedélyezése s azok közbiztonsági szempontokból való rendőri felügyelete körü22 li rendőrségi feladatokat.* * A budapesti rendőrfőkapitány az 1881. évi törvényben és az 1848. évi szinházi törvényben gyökerező jogára hivatkozással adta ki a játszási engedélyeket, tekintettel a törvényhatósági szinháznyitási és használhatósági engedélyekben foglaltakra. Csak kivételesen adott ki a törvényhatóság szinháznyitási és használhatósági engedélyek előtt ideiglenes érvényű engedélyeket. A fővárosi tanács, majd polgármester a szinháznyitási és használhatósági engedélyek kiadásáról, a rendkivüli előadások engedélyeiről a budapesti államrendőrség főkapitányi hivatalát mindenkor értesítette. Fővárosi Levéltár színházi irataiban csak kivételesen látunk főkapitányi játszási engedélyről szóló határo- -