Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Használhatósági engedély, tűzrendészet

pes-e megfelelni a közművelődési igényeknek, a főváros álláspontja szerint nem lehet a rendőrség feladata. Ilyen gyökerekből indult a főváros különálló szinházhasználati engedélye, összefüggésben a tüzrendészeti hatósági eljárással. Ha ilyenformán el is veszett a főváros joga a játszási-előadási engedélyek kiadására, az előadási engedélydijakat a kormányzat meghagyta a főváros javadalmazására . 1873-tól a szinházak ellenőrzését a fővárosi tanács a tűzrendészet általános hatósági feladatai keretében végzi. A tűzrendészet feladatait 1882-től a budapesti szinházak tűzbiztonsága tárgyában alkotott fővárosi szabályren15 delet szabályozza. E szabályrendelet a szinházak építkezési módjára, berendezésére igen részletes előirásokat ad s a közrendőri szabályok értelmében előirja, hogy ha esti előadás is van a szinházban, délutáni előadást tartani nem szabad. További előirása arról rendelkezett, hogy minden szinházban a fővárosi tüzoltóparancsnokság alá helyezett, legkevesebb két tűzoltó éjjel-nappal tartson őrségi szolgálatot: előadások alatt pedig legalább négy tűzoltónak, egy őrparancsnok vezetésével kell őrséget tartania. A tűzrendészet szabályainak betartásáról a főváros az államrendőrséggel egyetértésben gondoskodik s e célból állandó szinházvizsgáló bizottságot alakit a középitési.tűzoltósági, rendőrségi, rendészeti szervek és kerületi elöljáróságok küldötteiből. A bizottság előirása szerint a szinházakat havonta ellenőrzi és erről a tanácsnak jelentést tesz. Az állandó szinházvizsgáló bizottság az 1930. évi közigazgatási reform nyomán szűnik meg. A szinházak tüzrendészeti hatósági jogkörét a főváros tanácsától a polgármester veszi át, illetve személyes hatóságként gyakorolja. Valójában azonban semmi sem változott, mert a tüzrendészeti hatósági feladatokat addig is az illetékes ügyosztályok vezették s intézték. - 38 -