Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A fővárosi törvényhatóság színháznyitási engedélyei, színügyi bizottságok

szinházak szerinti rendezést nyert. Három csomó orfeumokra, uulatókra és nagyobb filmszínházakra vonatkozik. A csomók tartalmát a levéltár részletes jegyzéke feltünteti. Az ügyosztályokban intézett szinházügyek kutatása fentiek szerint két irattárban folyhat. 1926 előtt a szinházi irattár anyaga mellett az ügyosztályok mutatókönyvei is kiegészitő átvizsgálásra érdemesek. További források: a főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének .jegyzőkönyve

i« a levéltári leltárkönyvek leirása szerinti mutatókkal. S minthogy a szinházügyek itt legtöbbször nincsenek kiemelve, a szinházak nevei vagy a felsorolt bizottságok nevei szerint kutathatunk a mutatókban. Számottevő szinházi vonatkozású különálló bizottsági iratok, a főváros színházainál említendő népszínházi bizottmány irata

i kivételével, nem maradtak. Az ellenforradalom korabeli bizottmányok működésére, s már korábban is, a közgyűlés elé tett szinházügyi előterjesztésekre jól használható forrás a Fővárosi Közlön

y, a főváros hivatalos lapja /1886-tól/, ez a közgyűlési interpellációk, viták szövegét a közgyűlési jegyzőkönyveknél részletesebben publikálja. Kutatására a közgyűlési jegyzőkönyveknél elmondottak irányadók. Szinházstatisztikai feldolgozásokat Bp. főváros Statisztikai Hivatala rendszeresen végzett. Statisztikai adatfelvételi iratok nem maradtak, a feldolgozás eredményeit azonban a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiv

atala statisztikai évkönyve

i c. kiadványban 1894-től publikálta s azok a korábbi, 1873 utáni évekre is tartalmaznak adatokat. Az évkönyvek 1894-1944 között 32 kötetben kerü

ltek kiadásra és szinházak szerint részletezve a személ

yzet. az előadások, és azok műfaji megoszlásának számszerű statisztikai adatait is tartalmazzá

k. Utolsó levéltári forrásként emlithetjük 1926 után a közművelődési művészeti ügyeket intéző ügyosztályok mükö- 36 -