Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A fővárosi törvényhatóság színháznyitási engedélyei, színügyi bizottságok

A fővárosi törvényhatóság szinháznyitási engedélyei, szinügyi bizottságok Szinház az 1848. évi XXXI. törvénycikk értelmében csak az illetékes törvényhatóság engedélyével létesíthető. Budapest főváros törvényhatósága megalakulásától, 1873-tól kezdődően szinházak megnyitására a törvényhatósági bizott­ság közgyűlése ad engedélyeket. A közgyűlés engedélye ál­lami színházaknál állandó, egyébként változó és meghatáro­zott időtartamra szól. Már 1880-ban külön bizottságot küldött ki a főváros törvényhatósági bizottsága a szinházak engedélyezése körü­li irányelvek kidolgozására. A bizottság munkálatairól tett jelentés és a kidolgozott szabályzat, amit 1881-ben a főváros közgyűlése kisebb módosításokkal elfogadott, a ma­gyar színháztörténet nagybecsű forrása. Bár a szabályzat belügyminiszteri jóváhagyása nem történt meg, az a gyakor­latban mégis irányadóvá vált.^" Főbb előirásait a következőkben összegezzük: Szinház épitésére, illetőleg nyitására engedélyt csak magyar állampolgár, vagy székhelyét Magyarországon tartó oly jogi személy nyerhet, amelynek tagjai magyar honpolgárok. A szinháznyitási okmányban egyéb szükséges feltételeken kivül feltüntetendő az engedélyezés időtarta­ma, az évenkénti előadások minimális száma, a rendszerinti előadások nyelve, a műfajok neme, amelyeknek müvelése a színháznak „kiváló feladata leend" ós mindazon körülmé­nyek, amelyek a szinházi engedély megvonásával járhatnak. A nyitási engedély megadása egyszer s mindenkorra fizeten­dő és a körülményekhez képest meghatározandó dijhoz s azon kötelezettséghez volt köthető, hogy évenként bizonyos számban jótékony célú előadások tartandók a főváros szo­ciális céljaira, ill. ezek fejében megállapított váltság­díj fizetendő. - 25 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom