Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Bevezetés

jelentősebb hatósági irattárainak - az egyes személyek ügyeit tartalmazó betüsoros névmutatókon kivül a fővárosi intézetek, intézmények ügyeit, a cégek ügyeit,s az általános jellegű igazgatási ügyeket tartalmazó un. tárgymutató könyvek is készültek. Azonban azt mondhatjuk,hogy a tárgymutatók nagyobb részükben inkább intézményekhez és hatóságokhoz kapcsolódó közigazgatási feladatköröket, mint tárgyakat jelölnek. Elmaradt hazai törvényhatósági ügykezelésünket elemi fokon javították meg, ä valójában a közigazgatás gyakorlati céljaira, nem pedig a jövendő témakutatás igénye szerint készültek. Általános közigazgatási és jogi alapismereteket igényelnek. * Az eddigi levéltári segédletek /alapleltárak/ tárgyi leirásai, minthogy elsősorban levéltári belső célokat szolgáltak, az egymás alá- és mellérendelt törvényhatósági közigazgatási és területi állami hatósági stb. szervek hatásköreit, eljárását s annak változásait csak a legszűkebb mértékig érintették. Napjainkban a mindennapi kutatások és levéltári törekvések egyformán indokolják olyan tematikai vagy egyéb ismertetések és segédletek elkészitését, amelyek tájékoztatást adnak a törvényhatósági stb. szervek anyagáról, azt pl. eg

y tudományág szempontjából értékelik és az anyag felhasználásának megoldandó problémáit is esetenként felvetik. Feladatunkat, a színháztörténeti kutatás levéltári előmozdítását abban látjuk, hogy a Fővárosi Levéltár iratanyagának forrásait a kutatás tárgykörei szerint megismertessük: a szinházak-szinielőadások hatósági engedélyei, a főváros szinházai, szinpártolása, a szinházépités, a gazdaságtörténeti dokumentumok, valamint a szinügyi egyesületek, érdekképviseletek, műkedvelő előadások és életrajzi források témakörében. Az ismertetésre kerülő iratanyag korhatára - 1867től, illetve Budapest főváros megalakulásától, 1873-tól 194-5-ig - politikai-történeti korszakot is jelöl. 194-5 - 11 -