Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

III. Párizs

lesz semmi a frigyből, az Augi er optimizmusa; ne felejtsük el, a kapitalizmus még virágjában van! A polgárok között sok az erényes és ezek az erények nála mindig győzelemre jutnak. Hanem azért egy vágást szán a burzsoáziának is, amikor az örökhagyó Ander ive-vei ezt mondatja gazdag vál­lalkozó ismerőséről: "Maréchal, édesem, nem egy ember, ő egymaga képviseli a polgári osztályt, mely utálja a forra­dalmat, mihelyst abban nyereségre nem számithat." A lojális kritika természetesen nem lelkesedett a Gib oyer fiá ért. Ha a legitimizmus, mondotta, ma már csupán mosolyt vált is ki az emberekből, a demokráciának az a fo­ka, amit Augi er hirdet,egészségtelen: a katolikus nevelést is kigúnyolja, hőse pedig, aki nem más, mint maga Gib oyer, a romantika kelléktárának egy tipikus példánya. A szinmü ennek ellenére - vagy éppen ezért - nagy sikert aratott. A francia sajtóban volt annyi humor,hogy megjegyezze: tud­ván tudja, hogy aki még nem látta a darabot, az éppen most nézi meg, vagy ezek elolvasása után siet el megnézni. Abban egyébként igaza volt Prévost-Paradol-nak tizen­egy lapos tanulmányában, hogy a Giboyerb en sok a romanti­kus elem és maga Giboyer valószínűtlen figura. De hiszen alig néhány évtized telt el a Hernani-csata óta, az egész irányzat bőven rendelkezett életképes elemekkel, nem is szólva arról, hogy a főszereplő ellentmondásos jelleme még nem jelentette azt, hogy más, valószerűbb alakok - Pfef­fers bárónő! - és tipikus szituációk ne segitették volna jogos sikerhez a drámát. A művészeti élet, szinház és irodalom mellett, a kép­zőművészet terén is mutatott fel ujat. Nem helyeslőleg, de helyesen: a konzervatív mübirálat megállapította, hogy az 1855-1 nagy tárlattal, ahol Ingres, Delacroix, Vernét tel­jes életmüve kiállításra került, egyben egy korszak zárult le, s ma már a nagyszerű helyett a "földhözragadt termé­szetesség" követőivel találkozunk. A rajz háttérbe szorul a szinek, a hagyomány, a képzelet, a szorgalmas tanulmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom