Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

I. A mesterek és a mester

Hégi szokás volt, hogy a szinpadon csak annyi bútor­darab legyen, amennyi éppen játszik; ebben nemcsak a sze­génység, hanem a kis szinpadterek is befolyásolták az együtteseket. A "berendezés" egy része a színfalakra volt pingálva: ezektől lett a szin "terem a királyi palotában" vagy "parasztszoba". (A világítás intenzitása ui. ritkán módosult.) Bútort a vándorszínészek nem vittek magukkal. Gyakran a társulat tagjai számára sem volt elég férőhely a szekéren: á könyvtár, a ruhatár és a kevés kellék mellé hogyan fértek volna el még a színpadi bútorok is? Bútoro­kat helyben kértek kölcsön, ez nem volt "szégyen". Kassán tehát esetleg Csáky Theodor karosszékében ült a "tizenhat évü királyné", Marosvásárhelyen a Telekiek major domusa kölcsönzött effélét, Lippán, Hódmezővásárhelyen, Zalaeger­szegen a helybeli kisbirtokos familiék. A történeti hűség igénye fel sem merült. Egressy tudva mindezt, a század de­rekán azt tanácsolta, hogy "tartsanak... szines gyapjúszö­vetből kész borítékokat, mikkel a közönséges székeket egé­szen bevonhassák. Tartsanak egypár díszesebbet is, amivel a trónszékeket beboríthassák." * Az ötvenes évek elején, amikor maga a Nemzeti Színház is a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdött, a vidéki társulatok helyzete még kevésbé volt rózsás. A nagyobb együttesek jelmeztéra - egy-két darab kivételével, mint királynői palást, korona stb., jószerével csupa férfikön­tös, "történeti" és egyenruha - sem volt gazdag, a kiseb­beké pedig egyenesen siralmas. Ugyancsak Egressy, vendég­körük jairól jól ismervén a viszonyokat, kísérelte meg jó tanácsokkal a segítést. "Legyen elég..., hogy ha a jelmez az illető kornak alapvonalait kifejezi... az alakokat oly mezben kívánjuk látni, aminők képzeletünkben személyökhöz osztakoznak" (értsd: illenek). Másik tanácsa, hogy a jel­mezek lehetőleg összhangban legyenek. Figyelmeztet, hogy a változó világítás az öltözetek eredeti árnyalatát is meg­változtatja. Bölcs intése volt,hogy a vándortársulatok mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom