Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

V. Molnár elméleti munkássága

már az októberi és novemberi műsorterv is rendben legyen! Nyárra - vidéki színházakról van szó - vendégszereplésekkel és jutalomjátékokkal kell élénkíteni a szinház életét. Október-novemberben fel kell készülni februárig, és februárban megint lehet fővárosi vendégeket hívni. Nyáron ne maradjon a színház anyavárosában, hanem tartson inkább kisebb városokban vendégjátékokat. Szociális gondolkodásra vall, hogy egész éves szerződtetéseket ajánl, nyolc hónapi 104 játékkal az anyavárosban. * A rendező az apróságokban is legyen szigorú és követelő, ami a szinpadi rendet illeti, mondja, de ne erőszakolja saját felfogását a szereplőkre. Csák azt vesse el egy-egy művész eredeti felfogásából, ami az együttes hátrányára volna. Az első olvasópróbán (ugyanúgy, mint Laübé— nál volt szokás), a rendező, esetleg a dramaturg vagy a szerző olvassa fel a színmüvet. Itt történnek az első megbeszélések egy-egy szerep alaphangjáról. Negyed napra olvasó-rendelkező próba a színpadon, ahol már mindenki, ismerve a szerepét, megfelelő hangsúllyal olvas és a szinpadi mozgások, be- és kimenetelek helyét is megjelölik. Itt lehet a darabon egy s más változtatást tenni, mert ekkorra már nagyjából kiderül, hogy az együttesnek mi, hogyan felel meg. Ez a próba hosszura fog nyúlni, de megadja magának a későbbi előadásnak a fő vonásait. Ez után Molnár öt napig nem tartat próbát, majd a két első felvonásból próbáltat házi színpadon. Naponta egy-egy felvonással halad tovább. Ugyanezen idő alatt, de más órában, külön próbál a zenekar, a statisztéria, az énekkar, ill. a műszak. Ez hosszabb darabnál öt nap. A hatodikon ismét nincs próba, a hetediken csak a főszereplők első emlékpróbája, már a nagy színpadon,a következő napon második emlékpróba teljes személyzettel ós díszletekkel stb. Kilencedik napon főpróba, majd az előadás. Egy ötf el vonásos dráma ily módon, Írja, 14-16 nap alatt betanítható.