Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

több kastélyában volt színház a XVIII. század második felében s az ezekben rendezett előadások a kor társadalmi életének kiemelkedő eseményei közé tartoztak. LRAUTMANNSDORF A Batthyány család színházairól szóló első híradások az osztrák területen fekvő Trautmannsdorfra utalnak, Batthyány Lajos gróf nádor egyik kedvelt tartózkodási helyére, ahol halála után egy évvel, 1766-ban kerti színpadot építenek. A trautmannsù^rf1 hitbizományi iratok között több elvámolás található, amelyek egy, 1766. februártól áprilisig, a fácános kertben épülő színház /"Teatro im Fasan Garten"/ anyag- és munkadíj-kimutatásait tartalmazzák. A számlákat Ferdinand Hochenauer /Hofliferant/, Johannes Praun /Zimmerp Deister/ és Johannes Schulz /Gärtner/ irták alá. ' Nem lehet pontosan megállapítani, hogy szabadtéri színpadról, vagy könnyű anyagokból épült zárt színházépületről van-e szó. A számlákban felsorolt anyagik az utóbbi lehetőséget teszik valószínűvéFeltűnő, hogy a számiákon többször az "uj színházhoz" /"zum Neuen Theatro im Fasan Garten"/ szükséges anyagokról és munkákról van szó, amibői arra következtethetünk, hogy a crautmannsdorfi fácánosban már régebben is lehetett színház* Ezek szerint a régebbi szinház /vagy színpad/ épitteöóje Batthyány Lajos gróf, Magyarország nádora lehetett, az uj kerti szinház létesítőjét pedig, egy évvel a nádor halála lián,Batthyány Károly hercegben kereshetjük, akit Mária Terézia többször meglátogatott trautmannsdorfi birtokán. ?. OL. A herceg Batthyány család levéltára. A trautmannsdorfl hifoizomâiy iratai. P. 1338. 7*. Rkt. sz. XVI. 1766. 1-26. sz. Továbbá: Lajstromozatian iratok. P. 1313» Rkt. sz. 1766. 57. sz.