Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

Hatodik fejezet A KEGLEYICH GRÓFOK PETERVÁ

SÁRAI SZIKHÁZA Az 1646-ban bárói, 1687-ben grófi rangot kapott horvátországi származású Keglevich család magyarországi ága 1620 óta nagyobb birtokkal rendelkezett a Heves megyei Pétervásárán. Itt a család régi kastélyát 1760 körül Keglevich I. Gábor gróf építtette. A kastély 1807-ben történt átépitése Keglevich Károly gróf nevéhez fűződik, aki 1812-ben gótstilü templomot ls emeltetett a községben,

1

" A XVIII. század végén Keglevich Károly gróf felesége, Sághy Magdolna grófnő a kastély egyik oldalszárnyában színházat építtetett az akkor divatos házi előadások céljára. A színház a szabadságharcig fennállott, Schlick azonban Itt ütötte fel főhadiszállását, a család elmenekült; s a színház 2 a hadmüveletek során elpusztult. * A színházban kizárólag főúri műkedvelők, többnyire a család tagjai játszottak, részben a maguk szórakozására, részben jótékony célra. Hivatásos társulatok működéséről nem tudunk. Külön érdekessége a pétervásárai kastélynak a díszteremben a mai napig ls fennmaradt freskók. A rokokó stllbea_kifestett terem négy sarkában négy festett páholyból a Keglevlchek és a házbeliek pillantanak le a terembe* a bejárattól jobbra a háziúr és felesége, egy másikból a gróf két kisaszszony leánya stb. Családi hagyomány sserlnt a négy sarokfreskó >'Z ekkori kastélyszínház négy páholyát ábrázolja. 1. Borovszky Samu

; Magyaaország Vármegyéi és Városai. Heves vármegye. 65. p. 2. DŐry Mikiósné Keglevich Maritta szíves közlése.