Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
nyitrámegy ei surány-megyeri uradalomban emelkedő hatalmas tótmegyeri rezldenciális kastély. Mielőtt azonban a magyarországi két kastélyszínház történetére rátérnénk, meg kell említenünk, hogy a Magyar Hírmondó a Károlyi grófok bécsi palotájának kerti színpadán bemutatott színjátékok emlékét őrzi: 1794-ben özv. Károlyi Antalné grófnő születésnapján előadták Domenico Cimarosa II Plgmallone cimü operáját és egy pantomimet. Az opera főszerepét Maffoll hires tenorista énekelte, a pantomimban pedig Antonio Muí-r^relll, az udvari szinház első táncosa lépett föl. 2 * A Magyar Hírmondó érdekes beszámolója szószerlnt a következőképen hangzik: " Bét a. Nevezetes vlg ünneplése, s estvéli mulattsága volt Itt tegnap a Fő Nemességnek, a me Ilyet Kristins FŐ Hertz eg-Asszony és férje Albert Hertzeg ls megtiszteltek jelenlétekkel. Születése napja lévén tl. Nagyméltóságú özvegy Gróf Károlyi Antalné, született Báró Harruckern Josefa Asszony ő ExcellencIájának: Gr. Károlyi Jósef ö Nagysága, a maga édes Annya eránt viseltető indulatjának nyilat koztatására, két rendbeli tl. előbb Olasz énekes, azután pedig tántzos néma játékot adott a tlszteltt Özvegy Méltóság kerti Teátromában. Az énekes játékban - mellynek neve Plgmálion - ama híres Maffoll .Tenorista éneklett. A tántzos néma játék értelme, következendő nyomtatott, és a Teátromban kl osztogatott Olasz versekben foglaltatik: Inc11 ta Donna, a cul La glovanll Bellezza La splendide Blchezza . Insigni doni Dl natura, e di sorte 11 Ciel concesse, Tu dell'utlle Industrie 2. Haraszti Emil tévesen mint egy magyarországi Károly 1-kastélyban lefolyt előadást említi. Opere itallane nel castelll dell'arlstocrazla ungherese. Corvina 1941. 120127. p.
