Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

- már a XVIII. században ls - felléptek rajta. Működésére csak a vöröskői levéltár aktái tudnának hiteltérdemlő felvilágosítást adni. A POZSONYI PALOTA A Pálffy grófok pozsonyi palotája a város egyik legterjedelmesebb épülete volt. A Várhegy oldalán, a királyi várkastélyhoz vezető ut mellett állt. Ezt az erődítmény benyomását keltő terjedelmes kastélyt Pálffy Pál, Pálffy Miklósnak, a győri hősnek a fia épittette a XVII. század első felében, abból az alkalomból, hogy az országgyűlés megbízta őt a rombadőlt pozsonyi vár helyreállítási munkálatainak felügyeletével.'* Hozzá tartozott a hegy lába felé húzódó hatalmas kert, a város legszebb kerthelyisége, melyet először francia, majd angol stílusban tartottak. Ebben a kertben emelkedett mint különálló épület a szinház. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de a XVIII. század második felében már megemlékezik róla Korabinsky: "A Várhegyen van az un. Pálffy udvar /Pálffy Hof/ egy kápolnával és kellemes kerttel, amelynek kijárata a Schuttergasseba vezet... A kertben színházépület ls van, amely Q Különféle szórakozásokra szolgál." * Az első hírt Itt tartott előadásról a Pressburger Zeitungban találjuk. 1770. július 28-án ezt Írja: "Csütörtökön őfenségéik /Krisztina és Albert/ résztvettek egy operaelőadáson Pálffy Miklós gróf országbíró őkegyelmességénél és tegnap 8 órakor Ismét Bécsbe távoztak."" 7. Orb

va? Tivadar : Pozsonv város utcái és terei. Pozsony 8. Johann Mataias Korablnsky

: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg 178~5. 565. p. 9. Pressburger Zeltung 1?70. jul. 28. No. 60.