Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
bizottság elnöke, 1755-ben erdélyi udvari kancellár lett. Kancellársága Idején ügyes pénzügyi ténykedéseivel nagy birtokokat szerzett. Magas hivataláról azonban Bruckenthal aknamunkája miatt 1765-ben lemondott. Kárpótlásul Krisztina főhercegnő és az erdélyi nagyfejedelemség főudvarmesterévé nevezték kl s az aranygyapjas rendet adományozták neki. Egy Ideig diplomáciai szolgálatot ls teljesített a velencei köztársaságban.** 1757-ben a várhegy alján ő kezdte építtetni Fellner Jakab tervei szerint a hainburgi kastélyt, amely még életében vásárlás utján Batthyány Fülöp gróf tulajdonába került. Az építkezés befejezése s a kastély pompás barokk kiképzése már Batthyány Fülöp gróf nevéhez fűződik. Kápolnáját 1762ben szentelték föl, a kastély pedig 1767-ben készült el. 2 * A kastély hatalmas park közepén állt. A parkról, amely korának egyik látványossága lehetett, egykorú leírással rendelkezünk: "A magas hegy lábánál, amelynek csúcsán a régi várkastély romjai állnak, van egy uj kastély, amelyet egy erdélyi Bethlen gróf épített és Batthyány gróf szépített meg 4 régi faiak ér bástyák a kastély mindkét oldalán húzódnak és gazdasági épületekkel függenek össze. A kastély főhomlokzata a hegyoldal felé néz, a hegy lábánál pedig angol kert terül el, kinai kéjlakkal és állatkerttel. A régi falba folyosó van beépítve, ez az egyik régi bástyához vezet, amelyben egy szép szoba található. A folyosó a hegy lábánál ér véget s egy újonnan épített útba torkollik, amely felkanyarog a hegyre, mlg egy csukottnak látszó kapuhoz nem ér,amelyen a következő felírást olvassuk: SOLITUDINI SACRUM. Az ember azt hiszi, hogy itt zarándokutjának végére ért,csodálkozva néz föl a magas hegyre, s csúcsán a romokra - de a 1. Luklnlch Imre : A bethleni gróf Bethlen család története. Bp. 1927. 506-508. p. 2. Richard Kurt Donin : Die Kunstdenkmäler der Stadt Halnburg. Wien 1931. 102. p.
