Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

A POZSONYI NYÁRI PALOTA A primási nyári palotát Pozsonyban még a XVII. században Llppai György érsek építtette, majd Barkóczy Ferenc gróf érsek alatt a XVIII. század hatvanas éveiben Franz Anton Hillebrandt tervei alapján alakították át.

22

* Ebben az érseki nyári palotában vagy színházi célra használt kerti épületében adták elő még a primási interregnum idején, 1767. február 16-an^ Josef Haydn vezetésével Esterházy Miklós herceg énekesei és zenészei Haydn La cant

er

ina cimü opera buff

áj át, Mária Terézia és az udvar jelenlétében. A librettót ls erre az alkalomra nyomatták ki 1767-ben. A címoldal szövege szerint La canterlná

t farsang kar királyi személyek szórakoztatására adták elő,

2-^* A nyári palota kertjében Batthyány József hercegprímás idején számos hangversenyt is tartottak. Korabinsky és Vályl szerint az itteni zenei eseményekről és a zenekar virtuózairól rövid híradásokat lehet olvasni egy Geschichte des Faschings cimü munkában, amely 1778-ban Patzkó pozsonyi nyomdájában jelent meg. " A könyv azonban, amely bizonyara sok művelődéstörténeti adatot tartalmaz, sajnos nem található magyar könyvtárakban. Valószínűleg a pozsonyi érsek}, nyári palotában mutatták be azt a kantátát ls, amelyet Johann Sperger, a primás bőgős virtuóza irt gazdája névnapjára 1779-ben. Szövegkönyve megjelent nyomtatásban s egy példánya az OSZK-ban ls megtalálható.

25. 22. fiados Jenő: Magyar kastélyok. Bp. 1939. 48-49. p. 13. Horányl Mátyás

: Eszterházi vigasságok. Bp. 1959. 38-39. P. 24. Johann Mathlas Korabinsky

: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg 1786 . 564. p. Vályi András

: Magyar Országnak leírása. Buda 1796-1799. III. k. 138. p. 25. Raktári jelzete; 204.703.