Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
létén. Az első világháború előtti Magyarországon a következő szinházépitkezések fűződnek nevükhöz: a pesti Népszínház /1875/, a temesvári szinház /1875/, a fiumei szinház /1883/, a szegedi szinház /1883/, a pozsonyi szinház /1886/, a tatai grófi szinház /1889/, a budapesti Vigszinház /1896/, a kecskeméti szinház /1896/, a Somossy Orfeum, később Fővárosi Operett Szinház /1898/, a nagyváradi szinház /1900/ és a kolozsvári szinház /1906/. A szinház alaprajzát nem sikerült megtalálni. Oldalnézetét és nézőterét is csak az Oj Időkben, a lebontás alkalmával megjelent két gyenge fénykép nyomán reprodukálhatjuk. 11. Az épületben külön hangversenyterem is volt. A nézőtér freskóit Feszty Árpád és Pálllk Béla készitették, a szinpad előfüggönyét pedig Ábrányi /Eördögh/ Lajos festette 12te. Később, Esterházy Miklós gróf halála alkalmával a Vasárnapi Újság egykorú leírást közölt a tatai színházról Takács Sándor tollából: "A remek kis szinházat Esterházy Miklós gróf, a közelebb elhunyt tulajdonos 1388/89-ben építtette Fellner és Helmer Ismert színházépítők tervel alapján. Fényes berendezésére és pompás szerkezetére nézve ez-egyik legszebb vidéki szinházunk. A mennyezetet Pálllk Béla festő művészi freskói ékesítik. A falak, a páholyok és az erkély oldalai pompásan vannak díszítve. A földszintet márvány karzatok választják el a körszékektől és a grófi külön páholytól. Az egész színház villamos világításra van berendezve." 15 * Az uj színházat 1889. október 4-én nyitották meg ünnepélyes keretek között. Megjelent a megnyitáson Ottó főher11. Uj Idők 1914. I. 706-707. p. 12. A tatfi s'inház függönyének képe közölve: Magyar Szalon XVIII. 1893. 304. p., továbbá: Szinészek naptára és évkönyve az 1894-ik évre. Bp. 1894. mell. 13. Takács Sándor : Tata. Vasárnapi Újság 1897. 37. sz.
