Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

útleírásai az Életképekben jelentek meg, 1346-ban bejárja az egész kastélyt s a színházról így emlékezik meg: "Legvégül -az ízletesen rendezett kis színházat, de amelyben, mint haliam, csak francia nyelvű színmüveket játszanak, néztük aeg«" *Az akkori tulajdonos, Esterházy Miklós neje,Françoise Roisin őrgrófnő ugyanis francia származású volt, 3 a kasíélyban minden francia íalésre vallott. Esterházy Miklós gróf többnyire Bécsben élt és csak tavasszal meg nyáron jött mindig Gsákvárra. Ugyancsak keveset tartózkodott a csákvári kastélyban fia., Esterházy Móric gróf is. Utoljára 1911-1912-ben játszottak a szinházban. 1918ban már csak raktárnak és gyógynövényszár

itónak használták. ÀZ eredeti díszletek és ruhák azonban még 1944-ben is meg7 voltak, s valószínűleg a hadmüveletek során pusztultak el.' A családi hagyomány szerint az Esterházy János gróf által épített régi kastélyban is volt színpad, csak nem tudják, hogy hol. Ezt látszik megerősíteni az a körülmény, hogy .sterházy János grófról, aki nagyon szeretett szerepelni, őriztek Csákvárott egy képet Friedrich Heinrich Fügertől, .-4 mely festmény Fiesco öltözetében ábrázolta a grófot. A képnek sajnos a háború folyamán nyoma veszett. * DATA Abban az esztendőben, amikor Budapesten a Gyapjú utcában leég az utolsó német színház, s már elkezdődnek a tárgyalások a Vígszínház megépítésére, 1889-ben Esterházy Miklós gróf tatai kastélyában megnyílt Magyarország utolsó fő-irí szinháza, a tatai Várszínház. 6. Csatár- Otv

ó: Uti emléklapok. V. Csákvár és Csurgó. Életképek IB*W. "II. 17. sz. 529. p. 7. Esterházy Mórlené szíves közlése. 8. Ua.