Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

"Ezen épületszárny végében állott a szinház egy kerti és egy az alsó folyósóból való bejárással, kettős páholysorral, az egyik a mezzaninból való bejórással a gróf, illetőleg a hercegi család, a másik a Cardinális gangból való bejárással a házi tisztek számára. Âz egész szinház oly terjedelmes volt, hogy átalakitáskor 15 szoba került ki belőle. A legutolsó időben is, midőn már a por és szu fölötte megviselte, még igen jó benyomást tettek a nézőre a szép függöny és a virágos szinfalak. A szinpad oly terjedelmes volt, hogy nagy darabok előadására is alkalmas és elég tág volt. A nézők számára földszinten voltak berendezve a zértszékek, azok mögött pedig rendes ülőhelyek. A szinpad és a közönség között volt a zenekar. Szóval ezen szinház minden szükséges kellékkel el volt látva s kényelemmel és Ízléssel berendezve. Mily gyakran s hányszor tartattak benne előadások, arról a hagyomány mélyen hallgat, de amennyiben e várkastélyban az élet igen mozgalmas és vidor volt, egész az utolsó herceg csőd alá jutásáig, föltehető, hogy erre is nagy gond és sok költség fordíttatott. A színház déli oldalához, illetve a déli szárny végé24. hez csatolva van a lovarda..." "A szinház és a lovarda - mondja tovább - szoros öszszeköttetésben vagyis közvetlen kapcsolatban állott azon sörcsarnokkal, mely a lovarda bal erkélyének mentében a szinház alatt volt... amelybe a bejárás mind a színházból, 25 mind a lovardából csak egy két lépésnyire esett." y

" A szinház méreteire csak közvetve következtethetünk. Odrobenyák emliti, s mások is megerősítik, hogy az Ybl-féle átépítéskor tizenöt szoba tellett ki belőle. Ha 6x5 m-es, vagyis 50 m alapterületű szobákat veszünk számításba a megközelítésükre szolgáló folyósóval együtt, akkor a szinOdrobenyák Hep. J

ános: Gödöllő hajdan és most. Bp. 1Ô75. 57-58. p. 25, Uo. 59-. p.