Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
1. A Grassalkovichok színházai
Ez a negatívum önmagában még nem volna bizonyító erejű, de ha tekintetbe vesszük, hogy az egykorú hírlapok és topográfiai munkák milyen pontosan számon tartottak minden teátrális jelenséget, akkor ennek a körülménynek is fontosságot kell tulajdonítani a szinház építési idejének meghatározása szempontjából. A gödöllői kastélyszínház első említése 1785-ből való. Christoph Seipp német színigazgató 1785-ben megjelent útleírásában érdekes képet rajzol Gödöllőről. "Azt tanácsolom az utazónak - irja -, hogy vegyen bérkocsit, utazzék Pécelre és tekintse meg Ráday báró ritka magánkönyvtárát. Ott nagyon szívesen fogadják s mindenre megfelelő választ kap, amire csak kíváncsi. Onnan vitesse magát Gödöllőre és ha Eszterházát már látta, akkor győződjék meg újból egy magyar mágnás szerencséjéről Grassalkovich herceg kastélyában. Ha már betelt a műalkotásokkal /a természet keveset nyújtott a környéken, de ezen ott helyben rögtőn segit, csak inteni kell neki/, amelyekre rányomta bélyegét a herceg és felesége, Sszterházy herceg egyik leányénak az izlése, akkor kipiheni magát a szinházban. A budai és pesti színtársulatok felváltva játszanak Gödöllőn, egész nyáron, a herceg költségére. A zenét a herceg saját zenekara szolgáltatja. Érdemes megjegyezni, hogy e-, a herceg az Eszterhézy herceg példáját követte, hogy zenekarából fokról fokra példamutató zenekart csináljon /mert ez a sajátos az Eszterházy zenekarban/, hogy a zene, amely Magyarországon számos lovaggal nagy veszteségeket szenvedett, ne szűnjék meg teljesen eb21 ben az országban." 1786-ban már Korabinsky ujabb müvében, a Geographisch- Historisches und Produkten Lexikon von Ungarnb an is a következőket olvashatjuk a gödöllői kastélyról: "Az épületen különböző átalakításokat végeznek. A herceg kényelmes szin* Johann I^hmanns Reise von Pressburg nach Hermannstadt ín Siebenbürgen. Leipzig 1785. 115-114. p.
