Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
1. A Grassalkovichok színházai
máriabesnyői kolostor temploméba vitette át, ahol azóta a három Grassalkovich együtt pihen. Gödöllőt és a levéltárat II. Antal legidősebb lányának, gróf Viczay Mihálynénak unokája, Viczay Károly gróf örökölte. Mind a három Grassalkovich hallatlan pompában élt. Udvartartásuk az Esterházy hercegekével vetekedett, s ennek mint minden XVIII. századi nagy főúri udvarnak szerves tartozéka volt a szinház. Kastélyaik közül háromban folytak színielőadások: Gödöllőn, Pozsonyban és Pozsonyivánkán. GÖDÖLLŐ Gödöllő 1723-ban került vétel utján Grassalkovich Antal birtokába. A kastély 1744 és 1750 között épült föl s a birtokon található nyersanyagokon kivül 300 000 forintba került. Tervezője läayerhoffer András volt, akinek neve a kutatás mai állása szerint Grassalkovich több más építkezésével is kapcsolatba hozható. 11. Ez volt a gróf állandó lakhelye, mint kamarai elnök innen intézte az ország ügyeit. A gödöllői kastély életének első jelentős társadalmi eseménye Mária Terézia és Ferenc császár látogatása volt 1751 augusztusában. A királynő a felvidéki bányavárosokból érkezett Budára s innen Grassalkovich Antal gróf meghívására ment ki Gödöllőre. Grassalkovich olyan fogadtatást rendezett az uralkodó párnak, amilyenre Magyarországon még nem volt példa. Túlságosan szükkörüen értelmeznénk a teátrális jelenségeket a XVIII. században, ha kizárólag a zárt színházakban bemutatott operák ós szinmüvek előadásaira szorítkoznánk. A születésnapok, névnapok, beiktatások, látogatások és egyéb alkalmakkor rendezett fényes ünnepségek, revüszerü ' Réh Elemér: A régi Buda és Pest építőmesterei Mária Terézia kofában. Bp. 1932. - Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp. 1939. 42-44. p.
