Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)

Reneszánsz és barokk - 2. A kelet-európai barokk színpad

előadásokon vett részt és maga is neki kezdett Shakespeare darabjainak fordításához* Uralkodásának ideje alatt több színházépületet és színháztermet építtetett. Elsőnek a Lazienki parkban az úgynevezett Eis Színházat építtette téli előadások számára, majd utána szabadtéri nyári színházat építtetett. E két színház volt a prototípusa a később felépített két színháznak, a Orangerie Színháznak és a Sziget Színháznak* Az Orangerie Színházat 1786-ban kezdték építeni,1788ban készült el. Kétszázas befogaddképességű volt, az épület balszárnyát a balettkar lakhelyének szánták, az emeleten pedig prőba- és gyakoriétermek voltak. A színpadi gépek közül néhány egész napjainkig fennmaradt* A nézőtéren királyi páholy volt, de a királynak egy másik szék ls volt fenntartva, a színpad közvetlen közelében. Volt ezen kivül még kilenc páholy és két külön páholy a színészek számára és még tizenkét pad a nézők számára. A színház freskóit, szobrait, domborműveit neves művészek készítették. E kis remekmű szerencsésen megmenekült a háborús pusztítástól és 1957-ben modernül átalakították, az eredeti művészi értékek megőrzésével. Az úgynevezett Sziget Színház 1790-ben épült, mesterséges szigetecskén. A nézők antik mintára, félkörben ülték körül a színpadot. Kezdetben nyári előadásokat és vízi ünnepségeket rendeztek itt. Később a park az orosz cárok személyi tulajdonává lett, s csak ritkán zajlottak itt ls előadások* E maga nemében egyedül álló színház Varsó legszebb műemlékei közé tartozik* XVIII* századi kastély színházak oseh területen is fennmaradtak, eredeti formájukban. A Őesky Krumlov-i színház díszletei is ránk maradtak, szerepel közöttük erdő, kertrészlet szökőkúttal, utcarészlet, római tábor, tengerparti táj, vagyis a barokk színházra jellemző legfontosabb díszletek. E kastélyszinháznak is igen értékes színpadi gépezetei voltak* *