Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)

Reneszánsz és barokk - 2. A kelet-európai barokk színpad

2. A kelet-európai barokk színpad A XVII. században és a XVIII.század Jelentős részében a kelet-európai országok még mindig nem jutnak el a hivatásos polgári színpad kialakításáig. E jelenség gazdaságitársadalmi okaira már az előbbiekben utaltunk. Mindenesetre ebben az időben már történnek kísérletek nemzeti nyelven játszó, hivatásos társulatok alakítására is, mégis a hivatásos színpad szerepét többnyire nem hivatásos,iskolai társulatok és a főurl-nemesi színpadok töltik be és emellett a külföldi hivatásos, elsősorban a német,olasz és francia társulatok vendégszereplése egyre gyakoribb lesz. Ezek a társulatok később már nemcsak a nemesi udvarok, hanem a városi polgárság részére is rendeznek előadásokat.A Habsburgbirodalom politikai hatókörébe tartozó országokban megtelepednek az első állandó hivatásos polgári német színtársulatok, amelyek elsősorban a német anyanyelvű polgárság számára játszanak, de előadásaikat más társadalmi rétegek is látogatják. Különösen opera és balett előadásaikkal aratnak ezek a társulatok komoly sikert. A színpadtechnika a XVTI-XVIII. században Kelet-Európában is komoly fejlődésen ment ót, kivéve a délkelet-európai országokat, ahol a török uralom még ebben az időszakban is megakadályozta a színjátszás népszerüsödósét.Ebben a periódusban kapcsolódik be az európai fejlődésbe az orosz és román színpad is. A XVII. században a kelet-európai népek is foglalkoznak már a színpadtechnika és a szinpadépités tudományos problémáival is. Felépülnek az első állandó színházak