Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)

Az újkori színjátszás előzményei Kelet-Európában - 3. A középkori vallásos színjáték

komikus közjátékok beiktatásával a tragikus és vidám elemeket elkülönítik. Reneszánsz vonásokat mutat a legsikerültebb lengyel misztérium is, Az Ur dlcsősÓKes feltámadásának története cimü húsvéti játék (

História o Chwalebnym Zmartwychwataniu Panaklm. 1570-1580 között), szerzője Mikolaj z Wilkowiecka. A XVI-XVII. századbői is sok vallásos dialógus maradt fenn lengyel nyelvterületen. Ilyenek pl. az A

nna meddőségé ről szóló komédia, a Halál emlékezete

. Ábrahám áldozása és számos virágvasárnapi, karácsonyi és húsvéti dialógus. Hasonló volt a helyzet Magyarországon Is, ahol például a ferencesek iskoláiban még a XVII-XVIII. században is bőven adnak elő misztériumjátékokat, melyekbe reneszánsz és barokk motívumok keverednek. A XVII. századból több magyar nyelvű, középkori formájú urnapi misztériumjáték maradt fenn. A XVIII. században Caiksomlyój az erdélyi katolikusok neves bucsujáróhelye e műfaj középpontja. Hasonló módon jelentkezik Kelet-Európában egy másik középkori eredetű vallásos műfaj: az allegorikus moralitás Néhány, a XVI. század elejéről származó és teljesen középkori jellegű, példa után mint barokk műfaj tűnik fel újra az iskolai színpadon. Népszerűsége akkor is tart, mikor nyugaton ez a műfaj már régen a múlté. A magyaroknál is, az oroszoknál is, még a XVIII. században is népszerű ez a műfaj, amig azután a felvilágosodás nyomtalanul el nem sodorja ezt a régen elavult színpadi jelenséget.