Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)

Az újkori színjátszás előzményei Kelet-Európában - 3. A középkori vallásos színjáték

A nyugati tipusu misztériumjátékok kelet-európai előadásmódjáról sokszor csak hiányos adatok maradtak fenn. Néha a korai liturgikus játékok életéről többet tudunk, mint a későbbi nemzeti nyelvű misztériumok előadásáról, ezeket ugyanis kezdetben, mikor még az Istentisztelet keretében kerÜltek szinre, bejegyezték az egyházi szertartáskönyvekbe, mig a későbbi előadásokra vonatkozó feljegyzések inkább a véletlennek köszönhetik fennmaradásukat. Magyarországon például néhány igen korai liturgikus latin játék maradt fenn, mig a műfaj későbbi fejlődéséről aránylag kevés megbízható adatunk van. À nemzeti nyelvű misztériumjátékok közül különösen a húsvéti játékciklus volt fontos. Elsősorban a nyugaton is kedvelt tréfás és társadalomblrálő mozzanatokat színezték különös előszeretettel. Ilyen a vándor kuruzsló kereskedő alakja köré kialakult játéksorozat. Ez mindazokban a húsvéti játékokban szerepel, amelyek a feltámadott Jézus sírjához induló asszonyok történetét hozzák szinre. A oseh és lengyel játékokban igen népszerű lehetett a kereskedő jelenet. A három Mária a halott Jézust keresve, kenőcsöket akar vásárolni, hogy a holttestet megkenjék vele, ekkor találkoznak a kereskedővel. A kereskedő felesége és szolgája is gyakran szerepelnek ebben az élénk, tréfás kis játékban; ilyen pl. a cseh Mastickár, játék a XIV. századból* Hasonlóképpen népszerűek voltak a Mária Magdolna életét és a pokol ujrabenépesitését szinrehoző jelenetek is. Mária Magdolna "világias" életénél különösen szívesen időztek a középkori nézők, öltözködés, piperészés közben jele* nik meg egy öreg keritőnő kíséretében és udvarlójéval valóságos kis szerelmi kettősöket játszott le a színpadon (ilyen a cseh Hra veséié Maftdaleny a XIV. századból). A "pokol benépesítése" játéktípusban az ördög elküldi szolgáit a földre, hogy a Jézus feltámadása után üressé rált poklot uj lakókkal népesítsék be* Az úgynevezett Bártfai Színlap tanúsága szerint az akkori észak-magyar or-