Cenner Mihály: Magyar színészportrék 1. (Színháztörténeti könyvtár 12., Budapest, 1963)

Végül néhány szót a szerző saját gyűjteményéten lévő képekről: Innocent Ferenc régi kódex kép alapján festette akvarelljét, amelyen Pulszky Károly féltérdre ereszkedve adja át a trónon ülő, reneszánsz ruhás Márkus Emiliának Rafaelről irott könyvét. A kisméretű kép a szóban forgó Rafael-kötet cimlapja elé van "bekötve. A könyv mindössze 12 példányban készült, s kötetünk a "Márkus Emma kisasszony számára" nyomtatott példány. Clairain Georges francia festő legyezőképpel lepte meg Márkus Emiliát, ő magát festve rá, álarcot tartó nőalak képében, mint a szinmüvészét szinbólumát. Körülötte amorettek és a színészet jelképei: lant, álarc. Gyűjteményünkben van Vizkelety Béla miniatűr ceruzarajza if j. Lendvay Mártonról, Kopja! szerepében, Tóth Kálmán Az utolsó Zách c. tragédiában, 1858-ból. A kép a rajzoló leszármazottjának ajándékaként került hozzánk s rokonságot mutat a Nemzeti Galériában őrzött Vizkelety vázlatkönyv rajzaival. Néhány évvel ezelőtt Vi

sontai Kovách Róza ajándékaként jutott szerző tulajdonába Szerdahelyi Kálmán egyetlen példányban ismeretes, nagyon fiatalkori képe. Az ajándékozó a Szerdahelyi-Prielle házaspár fogadott lányának gyermeke volt s a képet a családban Barabás Miklós alkotásaként tartották nyilván. A kép a színészt 20-22 éves korában ábrázolja, tehát 1849-51 között készült. Barabás nem tesz említést Szerdahelyi Kálmánról készített akvarellről; a vélemények amugyis megoszlanak, s vannak, akik utólag, vizfestéssel színezett korai fényképnek tartják, ami ugyan nem lehetetlen, de a környezet és a háttér eredeti kompozíció. A kép Szerdahelyit divatos öltönyben, kezében sétapálcával, fején könnyű nyári kalappal, párnázott támlásszéken ülve ábrázolja. A beállítás sok hasonlóságot mutat Prielle Kornélia 1846-ban Barabás által készitett képével. A képen a színésznek kék szeme van, holott a valóságban barna szeme volt. Teljes határozottsággal egyik véleményhez sem csatla-