Cenner Mihály: Magyar színészportrék 1. (Színháztörténeti könyvtár 12., Budapest, 1963)

Péternek az idősebb Lendvayról elefántcsontra festett œeda­lion képe; mindkettő szignált. A ritkaságok közé sorolható Ujházy László szépia-tollrajza Füredy Mihályról, árpádkori jelmezben, A múlt század második feléből származik Than László Halmi Ferencről készitett, színezett tussrajza és Arthur Goodman angol rajzmüvésznek Londonban, 1895-ben ké­szitett ceruzarajza, az akkor ott vendégszereplő Pálmay Il­káról. Közgyűjteményeink festmény és szobor tekintetében sokkal több ritkaságot és érdekességet tartalmaznak, ame­lyekről majd munkánk második részében irunk részletesen. Korábbi jegyzékek alapján átnéztük a jelentősebb vi­déki muzeumok színházi és grafikai emlékanyagát is, de je­lenlegi kutatási területünkhöz tartozó anyagot nem talál­tunk. A katalógusrészben hivatkozunk néhány képnél az egy­kori Ernst-gyüjteményre, az 1890. évi budapesti színházi kiállítás katalógusára, valamint a Nemzeti Szinház 100 éves jubileuma alkalmából az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállítás katalógusára. Ezek a hivatkozások olyan esetekre vonatkoznak, amikor az ábrázolás jelenlegi helyét nem ál­lapíthattuk meg, s az anyag egykori létezéséről ezek a ka­talógusok tudósítanak. Ugyanez vonatkozik a Schöpf Lin-féle Színművészeti Lexikonban közzétett néhány képre is, amelyek egykor az Országos Szinészegyesület tulajdonát képezték. Kutatásunk során több száz budapesti magángyüjteményi jegyzéket néztünk át, de ezek között csak szórványosan ta­lált-ónk jelen munkánkhoz felhasználható anyagot. Ezek kö­zött első helyen áll Déryné akvarell képe, Telepy Károly festménye, jelenleg özv. Telepy Miklósné Neogrády Dóra tu­lajdonában. Az egykorú keretbe helyezett festmény képét közli a Nemzeti Szinház 100 éves emlékkiállításának kataló­gusa. Déryné maga nem tesz említést Napló .láb an erről a festményről, csak a Szathmáry-féle kőrajzról, valamint ar­ról, hogy Barabás Miklós egy vonást nem találván el arcán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom