Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)

mert stílusban készültek. Az első Haydn Armida c. operájának egyik jelenetét ábrázolja, /49, p./, ez eajnos hiányzik az OSZK példányából; a második Dittersdorf Der Doktor und Apotheker c. müvéből /53. p./, a harmadik pedig Dittersdorf Betrug durch Aberglauben c. daljátékából /60. p./ való.

4/ Végül a könyvben két kottamelléklet is található: Dittersdorf Wen man will zu Mädchen gehn és Nur nicht lange sich besonnen c. dala. Az a körülmény, hogy az Erdődy-féle Almanachn

ak a budapestin kivül más pédlánya még Pozsonyban és Bécsben sem ismeretes, azért feltűnő, mert ez a könyvecske nemcsak a vendégek megajándékozására szolgált, hanem könyvkereskedői forgalomba is került. A Preesburger Zeitungban a következő hirdetést olvassuk: "Bey Herrn Michael Benedikt, in seinem Bucherverlag, in der langen Gasse, allhier ist zu haben, Hochgräflich-Erdodischer Theaterallmanach auf das Jahr 1787, ungebunden 1 fl. gebunden 1 fl. 10 Kr."

5

/ Az Aimanachon kivül az Erdődy-szinházban bemutatott két opera nyomtatásban megjelent szövegkönyve nyújt értékes adatokat a társulat tagjaira és műsorára nézve. Az egyik Giuseppe Sarti Julius Sablnus c. operájának,a másik Antonio Salieri Azur König von Ormus c. operájának szövegkönyve. Alább mindkettőt részletesen tárgyaljuk. Az Erdődy-opera jelentőségét igazolja az a körülmény, hogy a gothai Theaterkalender rendezeresen nyilvántartja működését, s a többi hivatásos német színtársulathoz hason4/ VÖ. Hankias Elemér és Berezeli A. Károlyné : A Magyarországon megjelent színházi zsebkönyvek bibliográfiája. XVIII-XIX. század. Bp. 1961. 450. p. 5/ Preseburger Zeitung 1787. jan. 10. No. 3.