Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. sz. második felében (Színháztörténeti könyvtár 10., Budapest, 1963)
Paulay Ede és a polgári középfajú dráma
3 lk .jelenet Péter , Janka + "... férjem uram. (fölkel)" /átmegy/ -f 5 lk .jelenet Janka. Zeréndl. k/özépen/ -fll lk .jelenet Anna Janka jo/bbról/ + + + 4- Janka - Péter (17. f.) + Péter - Janka (19. f.) + Janka - Zeréndl (26.f.) 4- Anna - Janka -I- + Anna Janka (35-46. folio.) (32) Ezek a bejelölések, a maguk precizitásában, már túltesznek nemcsak a szinószrendezők, Szigligeti, Molnár, hanem Egressy lelkiismeretességén is. Néha ugy látjuk, hogy a színész nem is zenésze a nagy zenekarnak, amelyet a rendező vezényel, hanem csupán - hangszere. Azok számára, akik kenyerük javát ugy ették meg, hogy maguk gondolták át feladataikat és legfeljebb megbeszélték a partnerekkel a? egyes közös jeleneteket, szokatlan és terhes gondoskodás volt, a fiatalabbak és a jövő színészei számára azonban természetes. Paulay, a rendező,pontosan kidolgozott tervek szerint, ritka szorgalommal próbáltatta a társulatát, gyakorlott, kötelességtudó vagy kötelességteljesitésre szorított együt-