Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VII. Képes ábrázolások

irodalomban. Ma már színház tudományi intézetek és muzeumok legfontosabb gyűjtőköréhez tartozik, a a kiadványok is mind gazdagabban használják fel nemcsak egyszerű illusztrációként, hanem dokumentációs eszközként. A színháztörténeti szempontból fontos képanyagot jellege szerint több csoportba oszthatjuk: 1. Színházépületek tervrajzai és távlati képei. 2. Díszlettervek. 3. Jelmeztervek. 4. Jelenetképek. 5. Szinészportrék. 1. A magyarországi színházépületeknek meglehetősen sok tervrajzát és távlati kópét ismerjük. Feltárásuk ós feldolgozásuk munkájának nagy részét művészettörténészeink vógez2/ tók el. Helytörténeti monográfiákban a ezinhéz épülettörténetének mindig szenteltek helyet, s Így egyes ábrázolások több reprodukcióban is rendelkezésünkre állnak. Ha az eredeti forrásokhoz nyulunk viesza, akkor legelőször az eszterházai színház részletes leírásét ás tervrajzait kell említenünk a Beschreibung des hochfürstlichen Schlosses Baterhaz cimü egykorú kiadványban.^^ A könyv köz11 a kastély tervrajzát és távlati képeit, melyekből világosan kivehető az Operaház ós a Bábszínház elhelyezése, továbbá az opera alaprajzát, hosszmetszetét és homlokzati képét, valamint a bábszínház homlokzatát.Az eszterházai szinHerrmann, Max

i Forschungen zur deutschen Theatergeschichte des Mittelalters und der Renaissance. Berlin 1914. Rados Jenő - Zádor Anna

t A magyar klasszicizmus épitészete. Bp. 1943. 338-348. p. Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterhaz. Pressburg 1784.