Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

IX. Tárgyi emlékek

került a mult században épült legtöbb színházunk ls« A várbeli Vörös Sün, a vízivárosi Fehér Kereszt és az egykori Hacker-terem épületei állnak ugyan, de bennük már nyoma sincs azoknak a termeknek, ahol színházat játszottak. A XVIII. századból való egyetlen színházi régiségünk, a Várszínház, mór csak falait mutogathatja, belső berendezése a második világháború folyamán pusztult el. Viszont szó van helyreállításáról.Megőrizte külső képét a csákvári kastélyszínház is - egyetlen megmaradt főúri színházunk -, de belső terét már ugy átépítették, hogy szinház jellegét felismerni nem lehet. Legrégibb, ma is üzemben lévő színházunkat az 1857-ben épült miskolci színházat 1959-ben építették át, az 1865-ben épült debreceni szinház átalakítása pedig 1961-ben fejeződött be. Általában az üzemben tartott régi színházak állandó modernizálásnak vannak alévetve, s időnkónt olyan gyökeres étépitéseken esnek ót, hogy legfeljebb homlokzatuk marad épségben. 2. Külön csoportja a tárgyi emlékeknek a különféle színpadi felszerelések maradványai. Ilyenekkel még kevésbé rendelkezünk. A kismartoni múzeumban őrzik a XVIII. századi kastélyszínház egyik díszletét és gyertyatartóját, a Színháztörténeti Múzeumban pedig a Várszínház egyik páholytartó díszét. Egyéb régi felszerelési tárgyat azonban nem ismerünk. 3. Értékes tárgyi emlékek a megmaradt színházi jelmezek. A Színháztörténeti Múzeum birtokában több olyan színpadi ruha található-,amelyekben Laborfalvi Róza,Jászai Mari. Márkás Emilia ós Bajor Gizi játszotta néhány hires szerepót.

3

/ A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849. Bp. 1954.